Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)

Szögi László: A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam és a Keleti Kereskedelmi Akadémia története 1891–1920

kereskedelmi szaktárgyak nevet viselő, s egyszerre több ismeretet oktató tanszéket. Az 1898/99-es reform lényeges eleme volt a közgazdasági ismeretek oktatásának magasabb szintre emelése, ami szükségszerűen differenciálást, a tanárok számának növelését tette szükségessé. A kereskedelmi szaktárgy értelemszerűen kettévált, és külön könyvviteltan, illetve kereskedelmi számtan néven kapott helyet az intézet tantervében. E két tárgyat 1901-ig más-más előadó is tanította, később ugyanaz a tanár oktatta mindkettőt. 1898-ban három új tantárgy bevezetésével erősödött az intézet közgazdasági oktatásának szakszerűsége. A közgazdaságtan és pénzügytan, valamint a kereskedelmi és hiteltörvényhozás mellett felállításra került a jogi enciklopédia tanszéke, amelyben a közjoggal és a közigazgatási joggal is megismertették a hallgatóságot. Az első akadémiai tanévek lezárása után azonban hamarosan kiderült, hogy egy tanárra még így is hatalmas anyagrész esik, s a hallgatók alapos kiképzése érdekében újabb rendes és rendkívüli tárgyak beállítására lesz szükség. 1900-tól Mahler Ede egyetemi magántanár kapott megbízatást a keleti népek történetének előadására rendkívüli tárgyként. Ennek keretében nemcsak Egyiptom és a Közel-Kelet történetével ismerkedhettek meg a hallgatók, de Kína, India és Japán, valamint általában az iszlám népek történetével. Tájékoztatást kaptak az iszlám és a buddhizmus alapfogalmairól, s e népek kereskedelmi, politikai és művelődési viszonyairól. Az úgynevezett keleti tárgyak közé tartozott a Kelet-nép és földrajza címet viselő alapvető stúdium. Ennek keretében a Balkánfélsziget egészével és a török birodalom kisázsiai részével ismerkedtek meg a hallgatók. Az előadás néprajzi, illetve politikai egységek szerint tárgyalta a Balkán népeit és államait. Foglalkozott a néprajzi és politikai határok megvonásával, a népesedési statisztikai adatokkal, a népek fizikai, antropológiai típusaival, az egyes balkáni népek eredetével és történeti fejlődésével a népvándorlás korától a 20. századig. Ugyancsak szó volt a népi élet jellegzetességeiről, így táplálkozási szokások, lakásviszonyok, ruházat, háziipar, fegyverzet, népi szokások, vallás, nyelv és irodalomról. Az első évfolyamban Bulgária, Bosznia és Szerbia tárgyalására került sor. A másodévesek előbb a Török birodalomról kaptak tájékoztatást az akkori nagyobb politikai egységek szerint. így külön-külön tárgyalták Albánia, Makedónia, Trákia, Kisázsia (ezen belül külön tekintettel Szmimát) és végül Szíria (az akkor odatartozó Jeruzsálem, Bejrut, Damaszkusz stb.) vidékét. Ugyancsak a másodéves anyaga volt még Románia és Görögország is. Érdekes, hogy e tantárgy keretében Oroszországgal nem foglalkoztak, de a kereskedelmi szaktárgyaknál már a századfordulón ismertetésre kerültek az orosz szokások is. A keletismeret oktatásában a későbbiekben csak kisebb változások álltak be. A török kapcsolatok erősödése miatt másodévben szinte kizárólag csak a Török birodalommal foglalkoztak a tízes évek elejétől, sőt az 1913/14-es tanévben önálló tárgyként szerepelt már „Kis- és Elő-Ázsia gazdasági földrajzának ismertetése” című előadás, amelyre Milleker Rezső egyetemi adjunktust kérte fel az Akadémia. A politikai változásokkal való kapcsolat itt teljesen evidens, hiszen miként Kunos igazgató fogalmazott: „A Balkánon lezajlott világpolitikai események -a két Balkán - háború -szintén követeltek némi tantervi módosításokat ... Ennek következtében oly népterületi és nyelvi alakulatok jutottak homloktérbe, melyekkel tanulmányi szempontból is számolnunk kellett. így jutott a török birodalom legtömörebb és gazdaságilag legkiaknázatlanabb része: Kisázsia, az európai gazdasági érdekek legsürgősebb kérdéseinek sorába. ”( E speciális tantárgy előadása egy év után megszűnt, mivel Milleker Rezsőt szokatlanul fiatalon, 27 éves korában kinevezték az újonnan szervezet debreceni Tudományegyetem földrajz tanszékére. Egyébként e kérdéshez hasonlóan lett önálló Studium az annexió után Bosznia-Hercegovina gazdasági és politikai ismertetése. Érdemes megjegyezni, hogy 1914 őszétől a keletismeret keretében már Perzsia közigazgatásáról és kereskedelméről is tanultak az Akadémia hallgatói. Ugyancsak a keletismercti, de rendkívüli tárgyak közé tartozott az 1903-ban bevezetett Kelet higiéniája 6

6 BCE Lt. 2/b 8.

19