Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)
Szögi László: A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam és a Keleti Kereskedelmi Akadémia története 1891–1920
Szögi László A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam és a Keleti Kereskedelmi Akadémia története 1891-1920 1. A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam alapítása és akadémiává fejlesztése A budapesti Kereskedelmi Akadémia keretében egy bizottság dolgozta ki a Keleti Kereskedelmi Tanfolyam tervét. Az önálló külkereskedelmi tanfolyam létesítését a források, s főleg az érintett intézet vezetőinek egybehangzó emlékezései szerint elsősorban Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter pártfogolta, de Csáky Albin gróf, a közoktatásügyi tárca vezetője sem ellenezte. A tanfolyam megnyitását a VKM 1891. június 30-án rendelte el, és az első tanárok kinevezése még ugyanezen év szeptember 8-án megtörtént.1 Az 1891. szeptember 22- én hivatalosan is megnyílt Keleti Kereskedelmi Tanfolyam legnagyobb jelentősége abban áll, hogy az első állami jellegű, tehát nem alapítványi, önálló közgazdasági-kereskedelmi felsőfokú oktatási intézményként nyílt meg Magyarországon. 1857 után ez a második fontos fordulópont a magyar közgazdasági felsőoktatás történetében. A nagyon kicsiny és új intézmény természetesen még sokáig nem tudott teljes önállóságot elérni. Igazgatójának 1891-ben, mintegy automatikusan Ghyczy Gézát, a Budapesti Kereskedelmi Akadémia igazgatóját nevezték ki. Tanári kara azonban- legalábbis részben- már önálló volt. A közgazdasági tárgyak közül külön katedrát szerveztek a kereskedelmi földrajz, a közlekedésügy, valamint a vám- és külkereskedelmi s ezzel kapcsolatos jogi kérdések tanítására. így azonnal tanszéket kapott a török, a román, a szerb és bolgár, valamint az újgörög nyelv tanára. A nyugati nyelvek közül 1892-ben előbb a franciát, majd egy évvel később az olaszt kezdték tanítani. Ugyancsak 1893-tól vezették be az ún. kereskedelmi szaktárgyakat, ami ebben az esetben kereskedelmi számtant és könyvvitelt együttese jelentett. A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam kétéves felsőfokú tanintézetnek számított, ahová rendes hallgatónak olyanokat vettek fel, akik a felsőkereskedelmi iskolákban tettek érettségit, illetve kezdetben azokat is, akik az akkor még fennálló egyéves tanfolyamot fejezték be a budapesti Kereskedelmi Akadémián. A kereskedelmi pályán dolgozók közül a 18 éven felülieknek felvételi vizsgán kellett igazolniuk, hogy alkalmasak a tanfolyamra való beiratkozásra. Lehetőség volt rendkívüli hallgatók felvételére is, akik nem voltak kötelesek valamennyi előírt tantárgyat hallgatni. Az intézet elsődleges vezetését egy ún. felügyelő bizottságra ruházták, amelybe az elnökön kívül 2-2 tagot delegált a két érdekelt minisztérium, valamint egy főt a Kereskedelmi Akadémia vezérlő bizottsága. A felügyelő bizottság első elnöke Bokross Elek képviselőházi alelnök lett, őt követe 1894-ben Fáik Miksa. Később a felügyelő bizottság létszáma egyre bővült, különböző meghívott szakférfiakkal, az első világháború végén már kilenc főből állt. A tanfolyam legelső tanterve szerint a hallgatóknak a négy balkáni nyelv közül kettőt kötelezően kellett tanulniuk, méghozzá heti 6-6 órában, ehhez társult a francia nyelv tanítása heti 2 órában. A Kelet néprajzi és történeti ismertetésére heti 3, a kereskedelmi földrajzra, a külkereskedelemre és a közlekedésügyre 2-2 óra jutott. E korai 1 Az alapítás: VKM 24.645. sz. rendelet. 1891. jan. 30. A kinevezések: 1891. szept. 8. 39.146. sz. alatt. In: A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam első évi jelentése. . Közli Ghyczy Géza. (A továbbiakban: Jelentés) Bp., 1892. 6. p. 15
