Szögi László - Zsidi Vilmos: Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára 1891-2004. Repertórium - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 9. (Budapest, 2004)
Mihalik I.–Szögi L.–Zsidi V.: A Collegium Oeconomicumtól a Budapesti Corvinus Egyetemig
foglalkoztak. A képzési irányok szerint szervezett tagozatokhoz a tanszékeket is besorolták külön karokat hozva így létre. A szakosítás rendszere a későbbiekben is folyamatosan változott. Még 1952- ben megalakult belkereskedelem és külkereskedelem szak, 1953-ban indult a statisztika szak, hogy 2 évi önálló működés után a pénzügy szak specializációjává váljék. Rövid ideig működött a gazdaságföldrajzi szak is. A továbbképzés tagolódása mindkét tanárszakon változott: „A” szakon (politikai-gazdaságtan-gazdaságföldrajz, majd jog), „B” szakon (könyvvitel-statisztika-tervezés). Az 1953/54. tanévtől, a felsőoktatás egészében tapasztalható irányzatnak megfelelően az egyes szakokon belül kezdődött el egyfajta specializáció, amit csak erősített, hogy 1954-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem lett az ország egyetlen közgazdasági felsőoktatási intézménye. Az esti tagozatos képzés 1954-től szünetelt. Csak nappali, valamint az 1951-ben indult levelező tagozaton oktattak. Ebben az időben a tudományos munka, a kutatás háttérbe szorult, átmenetileg szünetelt ekkor a tanárképzés is. 1953- ban az Egyetem Marx Károly nevét vette fel, 1955-ben 3 kart szerveztek, az ekkor meghatározott struktúra (Általános Közgazdasági Kar, Ipari Kar, Kereskedelmi Kar), az intézmény elnevezése az 1980-as évek végéig változatlan maradt. Az egyetemi szervezet végső kialakítása után történt meg az első átfogó, mélyreható értékelés, illetve zajlott az a vita, amelyből egyértelműen kitetszik, hogy az új struktúra és a dékáni hatáskör nem illeszkedett súrlódásmentesen az addigi vezetési rendszerbe. A politikai változások érzékelése tükröződik az SzKP XX. Kongresszusa után készített hangulatjelentésből. Az új idők jele volt Nagy Imre professzor visszavétele az egyetemi katedrára. Oktatók és hallgatók egyaránt részt vettek a rendszer elhibázott gazdaságpolitikájának kritikájában: az egyetemen Petőfi, Széchenyi köri üléseket, s más tudományos fórumot is tartottak. 1956 októberében pedig a „híres” műegyetemi nagygyűléssel egy időben zajlott a közgazdaságtudományi egyetem hallgatóinak gyűlése. Az erről szóló dokumentum eredeti címe ugyan azt sugallja, hogy csak diákok vettek ezen részt, valójában ennél nagyobb súlyú eseményről van szó. A vitákon részt vettek az oktatók, sőt nem az intézményhez tartozó személyek is. A hallgatók egyetemi, kollégiumi élete tevékenysége még a kevéssé feldolgozott felsőoktatástörténeti területek közé tartozik. A diákok tanulmányi tevékenységével kapcsolatos, a szakmai-termelési gyakorlatok 1949/50-es bevezetése, és tudományos diákköri munka beindulása 1953-ban. 28
