Szögi László - Zsidi Vilmos: Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára 1891-2004. Repertórium - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 9. (Budapest, 2004)

Mihalik I.–Szögi L.–Zsidi V.: A Collegium Oeconomicumtól a Budapesti Corvinus Egyetemig

rektorainak egyike is. A bécsi példa nyilván hatott 1842-ben, amikor Mednyánszky Alajos tervet dolgozott ki a leendő Ipartanodáról, s akkor három tagozat Sectio Commercialis, Oeconomica és Technica felállítását hozta javaslatba. 11 12 Az 1846-ban megnyílt József Ipartanoda kidolgozott rendszerében az egyéves előkészítő osztály mellett három kétéves felsőbb osztálya - gazdászati, mütani és kereskedelmi - szerepelt. Érdemes megjegyezni, hogy a tervezett 9 tanszék közül 5 kereskedelmi jellegű volt s csupán 4 műszaki, bár később a kinevezett tanárok között javult az arány a műszaki szakemberek javára, mégis nyugodtan mondhatjuk, hogy a József Ipartanoda ugyanolyan mértékben korai előzménye a hazai közgazdasági oktatásnak, mint a mérnökképzésnek. A tanári kar által 1848 nyarán kidolgozott "Müipari Akadémia" tervében külön albizottság dolgozta ki a kereskedelmi tagozat tantervét, sőt a bizottság úgy nyilatkozott:"... a tervezett intézetben csak tökéletes mérnökök és kereskedők fognak képezhetni, gépészek, építészek, és vegyészek csak annyira, mennyire ez a honnak jelen körülményeiben szükségesnek találtatik." E tervek az ismert történelmi okoknál fogva 1848-49-ben nem valósulhattak meg. 1850 után a birodalom felsőoktatása nagy szerkezeti változásokon ment keresztül. A bécsi Műegyetem korábban virágzó és nagy létszámú kereskedelmi tagozata fokozatosan elsorvadt, az intézet technikai jellege erősödött. Ebben az átmeneti periódusban csupán a kereskedelmi számvetés szerepelt az Ipartanoda tantárgyai között, s Conlegner Károly személye jelentette a folyamatosságot. Az 1854-től kezdett reformok tárgyalása során a tanári kar külön kérte kereskedelmi szak felállítását, s bár Thun gróf ezt elvileg ellenezte, a speciális magyar helyzetre való tekintettel végül is engedélyezték. Az 1857 őszén új szervezeti szabályzattal megnyílt, s már politechnikumi rangú intézményben előkészítő osztály és egy ún. egységes technika osztály jött létre, amely formális elkülönítés nélkül magába foglalta a technikai és a kereskedelmi, közgazdasági szakokat, illetve tudományokat. Más tanszékek mellett ekkor létesült a nemzetgazdaságtan, jog- és törvényismeret katedrája, olyan országos hírű szakemberekkel, mint

11 • Lásd: Magyar Országos Levéltár - Kancellári Lt. A-39 Acta Generális 5447/1842. sz. valamint 17 245/1842. Lásd még Regnicolaris Lt. N-22 József nádor. Praesidialia 1842/CXII/l. Mednyánszky tervezete és az uralkodói előterjesztés.

12 • A pesti Ipartanoda, illetve a Műegyetem reformjára lést: Sashegyi Oszkár: Iratok a magyar felsőoktatástörténetéből 1849-1867. Bp. 1974. 48-52.p. Lásd még: Szögi László: A József Ipartanoda alapításától a kiegyezésig (kézirat). In: A Műegyetem története 1782-1967. Szerk: Héberger Károly Bp. I. kötet 179-267.p.

8