Szögi László - Zsidi Vilmos: Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára 1891-2004. Repertórium - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 9. (Budapest, 2004)
Mihalik I.–Szögi L.–Zsidi V.: A Collegium Oeconomicumtól a Budapesti Corvinus Egyetemig
ki a Közgazdasági Kar körül, s ez nem használt az intézmény reputációjának. A szak, szakcsoport elnevezés helyett a szakosztály honosodott meg. A kar tanszékei és az egyes tanszékekkel kapcsolatos intézetek, szemináriumok, illetve gyűjteménytárak nem kapcsolódtak külön a szakosztályhoz, mert mindegyik hallgatóságát tanították. A tanulmányi idő 8 félév volt, amely az utolsó szigorlattal, amely egyben államvizsga volt, zárult le. A közigazgatási és a közgazdasági és kereskedelmi szak hallgatói "okleveles közgazda"; a mezőgazdasági szak hallgatói pedig "okleveles mezőgazda" képesítést szereztek. Az előbbi szakokon végzettek - tehát a közigazgatási szakon végzettek is - közgazdaságtudományi doktori címet szerezhettek, míg az utóbbi oklevelesei közgazdaságtudományi, vagy mezőgazdaságtudományi doktori címet is kaphattak. A közigazgatási szakosztály célja, hogy a közigazgatás körében fogalmazási tennivalók ellátására hivatott szakembereket neveljen. Ennek megfelelően a különleges kiképzésre helyezte a hangsúlyt. A jog- és államtudományi karokhoz képest korlátozottabb mértékben tanítja a jogi stúdiumokat, a közigazgatás megfelelő ellátáshoz nélkülözhetetlen gazdasági, technikai és szociális ismereteket nyújt, és végül a képzés inkább gyakorlati jellegű. Fontos annak kiemelése, hogy valamely modern vagy nemzetiségi nyelv tanulását előírja. A közgazdaságtudományi oklevél megszerzéséhez szigorlat letétele szükséges. A mezőgazdasági szakosztály célja a mezőgazdasági tudományok állásának megfelelő képzést adni, mégpedig úgy, hogy a tantervben a mezőgazdasági tudományokat lehetőség szerint specializálja, de a sokoldalúság és a megfelelő látókör kialakítása érdekében közgazdasági, jogi, valamint kereskedelmi ismereteket nyújt. Az elméleti oktatással párhuzamos a gyakorlati. Ilyenek a demonstrációs gyakorlatok (speciális intézetekben), a demonstrációs szemlék (mezőgazdasági intézményekben, gyárakban), a tanulmányi kirándulások (a belterjes gazdaságokba) és végül gyakorlati képzés a Sőregen fekvő Növénytermelési Kísérleti Telepen és az ugyanott lévő tangazdaságban. Az államvizsga letételét jelentette a II. sikeres szigorlat. A kereskedelmi szakosztály célja több pontban foglalható össze: 1., A kereskedelmi irányú tudományok szakszerű művelése. 2., A magyar kereskedelem, bankok, biztosító intézetek, ipar, közlekedés számára elméletileg és gyakorlatilag képzett vezetők biztosítása, akik irányítására, kezdeményezésre, tervezésre és szervezésre alkalmasak. 3., A gyakorlati szakemberek tudományos továbbképzésének intézménye legyen. 18
