Szögi László - Zsidi Vilmos: Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára 1891-2004. Repertórium - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 9. (Budapest, 2004)

Mihalik I.–Szögi L.–Zsidi V.: A Collegium Oeconomicumtól a Budapesti Corvinus Egyetemig

4., A jövendő közigazgatási, pénzügyi igazgatási, külképviseleti, mezőgazdasági vezetők magángazdasági és kereskedelmi ismeretekkel történő felruházása.

A gyakorlati képzést a szemináriumok, a nyelvi képzés és a tanulmányi kirándulások (tőzsde, gyárak Hangya Szövetkezetek stb.) jelentették. A kereskedelmi szakon három szigorlat volt, az utolsó letétele után a jelölt megkapja az oklevelet. Ezenkívül létezett még kettő, nem kötelező szigorlat: az egyik a biztosítási, a másik pedig a szövetkezeti alcsoporton.

1926-ban megindult a revizorképző tanfolyam, angol és amerikai egyesült államokbeli példák alapján. 1927-ben pedig biztosító tisztviselők továbbképző tanfolyama létesült. A kereskedelmi szakon belül, annak szerves részeként működött, a még 1898-ban alapított Felsőkereskedelmi Iskolai Tanárképző. A kereskedelmi szak előadásain és gyakorlatain kívül a hallgatók a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karának megfelelő stúdiumait (irodalomtörténet, filozófia, fizika, matematika, pedagógia, földrajz stb.) látogatták. Képesítésüket a 23 573/1924.IV. sz. VKM. rendelet, képzésüket pedig az 58 057/1925. IV. sz. VKM. rendelet szabályozta. Ettől kezdve 4 szakcsoportban folyt a képzés:

A. , könyvvitel, kereskedelmi ismeretek, magyar kereskedelmi levelezés, jogi ismeretek, közgazdasági ismeretek

B. , mennyiségtan és politikai számtan, kereskedelmi számtan, természettan

C. földrajzi, vegytan és áruismeret

D. , magyar és idegen nyelvek

A tanulmányi idő itt is 8 félév volt: a 4. félév végén alapvizsgát, a 8. félév végén szakvizsgát, további 2 félév pedagógiai gyakorlat után pedig pedagógiai vizsgát lehetett tenni.

1928-tól a Thököly úti Gyakorló Felső Kereskedelmi Iskolában zajlott a tanárjelöltek gyakorlati képzése.

Külön meg kell említeni a kari idegen nyelvi képzést, ami az egyetemi oktatásban új irányt képviselt, a tapasztalatok alapján nyert kifejlesztést, nem külföldi példák nyomán vezették be.

Ide kell még sorolnunk a magyar diákság és a külföldi egyetemi ifjúság között megindított levelezést is ami a nyelvkészség fejlesztésén túl még propaganda célokat szolgált.

A Keleti Intézet, amely rendszeres munkáját az 1926/27. tanévtől kezdte meg a kar szerves részét alkotta, igazgatóját a kar választotta.

A Keleti Kereskedelmi Akadémia hivatását folytatta, célja a Balkán és a Közel-Kelet gazdasági és politikai ismertetése. Csak a felsőbb évfolyamok hallgatói iratkozhattak be, nyitva állt más egyetemek diákjai számára is.

A Keleti Intézet tanfolyama négy féléves volt, abszolutóriummal zárult.

19