Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)

Dokumentumok (Forrásközlés)

és annak keletkezését, a klímát, a víznek e két tényező által szabályozott körútját, az ezen tényezők által előidézett lehordási, azaz erozió- folyamatokat,- és idáig a tárgyalás tisztán fizikai kell, hogy legyen. Mikor azután áttér a klíma és egyéb tényezők szabályozta növény-.övekre és növényélet-közösségekre, az egyes tájak jellemzésénél már a természetes növénytakarónak jellemző növényei mellett különös súlyt kell, hogy helyezzen a mesterséges növénytakaró jellemző növényeire is már csak azért is, mert ezeket la közgazda hallgató egyéb vonatkozásból is jól ismeri. Hasonlóan az állati élet jellemzésénél, amely ezen különböző klíma- és növényterületeken folyik, ismét különös súlyt kell helyezni a házi állatokra és amikor aztán az ember élete kapcsolódik be, az ember gazdasági életét kell különösen hangsúlyozni és összehasonlítólag tárgyalni. így lassanként felépül a fizikai alapra egy általános gazdasági földrajz, azaz egy olyan általános földrajz, amely a gazdasági vonatkozásokat tartja szem előtt.

6./ A második évben, tehát III. és IV. félévben ilyen általános alapra már biztosabban lehet építeni és az általános vonatkozásban megismertetett tényeket élő példákon, tehát a földfelszín bizonyos területein gazdasági tájleírás formájában kell ismertetni. Az egy esztendő heti két órája természetesen nem elegendő arra, hogy minden évben az egész világ leíró gazdasági földrajzát adja elő a tanár. Ha megpróbálná, akkor középiskolai nívó alá kellene szállnia, mert hiszen még a kereskedelmi iskolákban is több részre osztva adják ezt elő, tehát részletesebben. De ez nem is felelne meg az egyetemi oktatás mivoltának sem. Ilyen nagy kiterjedésű tárgyaknál az szokásos mindenkor, hogy a tárgyat több évre terjedő curriculumra osztják, amelyből a hallgató egy részt hallgat, viszont az alapvizsgán az egészre vonatkozó jegyzetekből kell, hogy megfelelő ismeretet tanúsítson. Hogy ezt a curriculumot a tanár hogy osztja be, azt nézetem szerint egyetemen előírni nem lehet, anélkül, hogy abból az egyetemből középiskolát ne csináljunk. Mert az egyetemi tanárnak nemcsak az a feladata, hanem az is, hogy a tudományt előbbre vigye és alakítsa. Már most a geográfus egyetemi tanár a földrajzi tényeket a föld azon részein fogja legjobban tudni megmagyarázni, amelyeket vagy utópiából ismer, vagy amelyekkel különben leginkább foglalkozott. Tehát szabadságában kell, hogy álljon anyagát és előadásait eszerint beosztani.

Nem tartom lehetőnek még azt sem, hogy Magyarország gazdasági földrajza minden évben előadassék. Csak azt tartom fontosnak, hogy Magyarország gazdasági földrajzának ismeretét a tanár az alapvizsgán kívánja és minthogy könyv fog rendelkezésre állni, kívánhatja is. Ha mindig Magyarország adatnék elő, akkor soha sem jutna idő más országokra, vagy pláne más földrészekre és a hallgatóság látköre soha sem tágulna. Elő lehet adni egyik évben két féléven keresztül Magyarországot, másik évben Európát, esetleg egyik félévben Európának sajkát termelését, gazdaságföldrajzi viszonyait, a másikban a koloniális kapcsolatokat. Máskor elő kell adni pl. egész más szemszögből kiindulva az angol világbirodalmat, amely a legkülönbözőbb

59