Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)

Dokumentumok (Forrásközlés)

tájakat foglalja magában, máskor elő kellene adni Amerikának, különösen Észak-Amerikának gazdasági földrajzát, amelynek egyszerűségénél és a rendelkezésre álló kitűnő ismeretanyagnál fogva nagy oktatási értéke van és így tovább.

De ezek csak példák. Azonban a példák mindenikén meg lehet tanítani a földrajzi gondolkodást, a földrajzi tények tekintetbe vételének módját és a nem Magyarországra vonatkozó előadásoknál is mindenkor lehet hazai példákat illustratic, vagy párhuzamként bevonni a tárgyalásba. Arra azonban, hogy egy több évre felosztott curriculumot mintegy normatívaként felállítsak, nem vállalkozom, mert ilyennek felállítását helyesnek nem tartom. Elégnek tartom minderre a négy féléven át 2-2 órát, mint főkollégiumot. Emellett jónak tartom, ha a professzor időnként, talán két hetenként egy-egy vetített képes előadást tart összefoglalásul. A harmadik gazdaságföldrajzi órát, amely eredetileg nem volt a tantervben és a szabályzatok szerint nem is kötelező, nem gondolnám a főkollégiumhoz csatolni, hanem azt hiszem, értékesebb volna, ha a tanár egy egy órás mellékkollégiumot tartana, amely egyrészt haladottabbak részére szolgálna, másrészt kiegészítésül a főkollégiumnak. Például olyan években, amikor a főkollégiumban nem magyarországi témáról beszél a professzor, a mellékkollégiumban egy magyarországi gazdaságföldrajzi kérdést tárgyalhat. De itt sem Magyarország stereotip gazdasági földrajzát elejétől végig, hanem egy speciális részt. Kiváló tisztelettel: gr.Teleki Pál P.s. A Dékán Úr Öméltóságától értesültem, hogy a kari ülésen az a megjegyzés is felvetődött, hogy nem szükséges általános földrajzot tanítani, hanem lehet egyenesen a gazdasági földrajzzal kezdeni az oktatást, az egyetemen a középiskolai földrajzi reform következtében.

Ez nagy tévedés, mert a középiskolák reformálását legjobb esetben az idén szeptemberben a II. osztályban kezdik el, tehát csak mához hét esztendőre jönnek majd az egyetemre az első olyan hallgatók, akik a középiskolában általános földrajzot megfelelően tanultak. Az bizonyos, hogy mikor ilyen hallgatóság lesz, akkor az egyetemi földrajzoktatást át kell majd formálni, illetőleg a professzornak nem fog kelleni elemi dolgokat tanítani éspedig nemcsak fizikai, de emberföldrajzi és gazdaságföldrajzi értelemben sem, mert hiszen a gazdaságföldrajzi elemeket is megtanítja majd a középiskola legfelső osztálya. Ez akkor nagy előny lesz és sokkal magasabb színvonalra lehet majd akkor az oktatást emelni, de addig a mai állapotokkal kell számolni és ezekre nézve áll mindaz, amit fentebb mondtam.[...]

BKÁE Lt 5/b. 7II. 1849-1925.

60