Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)
Dokumentumok (Forrásközlés)
vonakodik attól, hogy idegen nyelven végezze tanulmányait és még nagy fáradság árán is magyar iskolában akar oklevelet szerezni. Ha Csonkamagyarországon azonban oly tudományos főiskolák lesznek, amelyek kiváltságukban és előadott tárgyaikban messze felülmúlják a megszállott területen elnyerhető tudásanyagot, mennyiségben és minőségben még nem magyarajkú diákok is tömegesen fel fogják keresni e magyar főiskolákat. A Keleti Intézet a maga speciális tantárgyaival hivatva van ezt a feladatot fokozatosan megvalósítani. Az összeomlás Magyarországot tette a Balkán kulturális tekintetben legelőrehaladottabb országává. Igyekeznünk kell azon, hogy a megszállott területek tanulóifjúsága is alkalmat nyerhessen a nyugati műveltség és tudományok elsajátítására, mert erre sem a szerb, sem a román, sem a tót vidékeken működő, alacsonyabb nívójú intézetekben nincs alkalma. Magyarországon kell a közgazdasági, politikai és társadalomtudományokat oly módon tanítani, hogy a megszállott részek is hasznot húzhassanak ebből, s ez csak olyképpen történhetik, ha a Közgazd. Tud. karon előadott e tárgyak mellett a Keleti Intézeten az utódállamok nyelvi, néprajzi, történelmi és társadalmi viszonyait behatóan, oly praktikus módon tanítják, hogy annak a megszállott területeken gazdaságilag, vagy közhivatalokban működni kívánó egyének is közvetlen hasznát lássák. Míg Angliában az Oriental Institute a londoni egyetem kebelében az angol kolóniák, vagy érdekszférákba induló vállalkozókat képezi ki, addig la magyar Keleti Intézet a megszállott területekre és a Balkán országokba irányuló érdekelteket lesz hivatva a szükséges nyelvi, gazdasági és kutúrtörténelmi tudományokban kiképezni. Ez a gyakorlati cél kitűzése már eleve meghatározza, hogy a Keleti Intézet szervezete nem képzelhető el a budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karán működő Keleti Szeminárium, vagy a közgazd-karon létesített más tárgyú intézetek mintájára. Amíg a bölcsészeti kar mellett létesített szeminárium tisztán nyelvészeti és elvont tudományokkal foglalkozik, addig a közgazd. kar egyes intézetei egy speciális szakma kutatását és feldolgozását tűzték ki célúknak. A Keleti Intézet kutatási és oktatási tárgya azonban nem egy szaktárgyra szorítkozik, hanem felöleli a közeli Kelet és a Balkán országai gyakorlati nyelvi, ethnografiai, társadalomfejlődési tanulmányozását. Az ilyen intézet, jóllehet egy fő vezetése alatt álljon, de a vezetés alatt független tanszékeknek kell ellátniok az egyes tantárgyakat. Az egyes nyelvi és ethnografiai stb.tantárgyak előadásait kiváló szakerők nem vállalják, ha alacsonyrendü, pl. adjunktusi, vagy tanársegédi állást nyerhetnek csak el, miként a kar többi intézetinéi. Biztosítani kell tehát a törvény szerint a Keleti Intézet önálló működését az intézet igazgatója alatt olyképpen, hogy az egyes tantárgyak megfelelő, kiváló szakemberek által adassanak elő oly pozícióban, amelyek nem megszégyenítők rájuk nézve. Nem kívánjuk azt, hogy a Keleti Intézet tanárait magasabb fizetési osztályba vagy rangba emeljék, de elvárjuk, hogy 39
