Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)

Dokumentumok (Forrásközlés)

készültség nehezebb veretű, a kereskedőnek sokkal nagyobb hajlékonyságra van szüksége, amelyet neki különösen a nagyobb fokú közgazdasági, jogi és magángazdasági tájékozottság kölcsönöz.[...]

A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Ő Nagyméltósága, aki távolba néző nagy tervei között annyi féltő gonddal és ügyszeretettel igyekszik a külföldi kapcsolatokat erősíteni és intézményeket teremt, amelyek segítségével képesek legyünk mi magyarok helyt állni a tudomány, az irodalom, a művészet terén a nemzetek nagy versenyében, bizonyára azt is tisztán látja, hogy a gazdasági élet nemzetközi küzdelmeiben a külföldiekkel csak úgy vehetjük fel a versenyt, ha velük szemben hasonló fokú egyetemi, gazdasági képzéssel felvértezett egyéneket állíthatunk csatasorba. Nekünk magyaroknak nem szabad gazdasági téren vereséget szenvednünk, s éppen azért meg vagyok győződve, hogy Klebelsberg Ő Nagyméltósága, miként a múltban, a jövőben is teljes szeretettel fogja támogatni Karunk eme törekvéseit és rendelkezésünkre fogja bocsátani mindazokat az anyagi eszközöket is, amelyek a mezőgazdasági és kereskedelmi felsőoktatás terén vállalt feladataink megoldásához szükségesek. Közgazdasági fejlődésünk előbbre vitele érdekében a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem nagy üzemeinek tanulmányozása éppen olyan fontos, mint amilyen nagy jelentőségűek a természettudományok vagy egyéb tudományos területeken folyó tanulmányok és kísérletek. A nagy vállalatok, bankok, gyárak, mezőgazdaági üzemek szervezetének, számvitelének és működésének életjelenségeit megfigyelni és ezek törvényszerűségeit megállapítani éppen olyan tudományos feladat, mint teszem pl. valamelyik állatfaj életének kutatása, még ha azt a régi tudományos felfogás nem is akaija elismerni.

E téren ugyanazzal la jelenséggel találkozunk, mint a műegyetem sok disciplinájánál, amelyek szintén sokáig küzdöttek vagy még ma is küzdenek tudományos elismerésükért. A modern technikai és gazdasági fejlődés természetes következményeként jelentkező újabb tudományok rendszere a dolog természeténél fogva, minthogy gyakran csak az első generáció szellemi terméke, nem lehet még olyan tökéletes és befejezett, mint az olyan tudományé, amelyen már a tudós generációk egész sorozata évszázadokon át csiszolt és tökéletesített. Az a körülmény pedig, hogy ezeket a disciplinákat nemcsak .önmagukért művelik, hanem vele egyúttal gyakorlati célokat is szolgálnak, csak emeli a disciplina értékét, mert a tudományos ismeretet közkinccsé teszi s ezzel méltán jogot formálhat széles körök szeretetére és tiszteletére. E stúdiumok jelentőségének felismerése általában a gazdasági foglalkozások, különösen pedig a kereskedelem méltó megbecsüléséhez fog vezetni. Valódi közgazdasági műveltséggel telített társadalomban nem lehet majd mindig hangoztatni, hogy a termelőt a fogyasztóval közvetlen kapcsolatba kell hozni, a kereskedelmet pedig ki kell kapcsolni. Ilyen társadalomban jól tudják, hogy a kereskedelem gyűjtő, közvetítő és szétosztó tevékenysége a gazdasági életben nélkülözhetetlen és csak a fölös számú közvetítő tagok kiszorításáról lehet komolyan szó. E

179