Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)
Dokumentumok (Forrásközlés)
1/. Általános közgazdasági csoport: közgazdaságtan, statisztika, pénzügytan, politikai földrajz, alkotmánytan, gazdaságtörténet, nemzetközi magán- és büntetőjog, magánjog, külpolitika, közjog, diplomáciai államtörténet, államszámviteltan, és esetleg hasonlóak. 21. Mezőgazdasági csoport: földm íveléstan, növénytermesztéstan, agrokémia, állattenyésztési biológia, állattenyésztéstan, gazdasági növénytan, agrobotanika, agrogeológia, növénykórtan, gazdasági géptan, erdészettan, bakteriológia, állategészségtan, talajismeret és hasonlóak. 3/. Kereskedelmi csoport: kereskedelmi számvitel, mérlegtan, kereskedelmi jog, áruismereti technológia, kereskedelmi számtan, kereskedelmi geológia, áruismeret és hasonlóak. Az eddig felsorolt tárgyak olyanok, amelyektől kivételes eseteket eltekintve - feltételezni lehet, hogy ezekből mint fő tárgyakból doktorálóknak egész munkássága a közigazgatási, vagy mezőgazdasági, vagy kereskedelmi szakba esik és a fenti felsorolás szerinti tárgyak körébe. Van azután a tárgyaknak egy egész sorozata, amelyeknél minden további nélkül ez nem világlik ki: 4/. Oly tárgyak, amelyek mint főtárgyak egyaránt lehetnek mezőgazdasági és közigazgatási doktorátus főtárgyai: mezőgazdasági közigazgatás, közigazgatási politika, szövetkezeti politika, agrárpolitika és hasonlóak. 5/. Tárgyak, amelyek egyformán lehetnek közigazgatási és kereskedelmi doktorátus főtárgyai: kereskedelmi és vámpolitika, iparpolitika, magángazdaságtan, kereskedelmi jog, közlekedési jog és politika és hasonlóak. 6/. Tárgyak, amelyek egyformán lehetnek mezőgazdasági és kereskedelmi doktorátus főtárgyai: gazdaságtörténet, gazdasági földrajz, gazdasági becsléstan és számvitel, /ha a kereskedelmi számvitellel és kereskedelmi számtannal kapcsolódik/, áruismereti technológia, /ha mezőgazdasági technológiával kapcsolódik/ stb. 7/. Vannak végül tárgyak, amelyekben közigazgatási, kereskedelmi és mezőgazdasági vonatkozású alszakok és problémák úgy csoportosulnak, hogy a doktoráló előképzettsége, hajlama és a probléma megválasztása szerint, ha nem formailag, de tartalmilag ítéljük meg a doktorátust, úgy a három szaknak hol egyikébe, hol másikába fog hallani azt soroznunk. Ilyenek első sorban az üzemtanok kés a gazdasági földrajz. Azonban még ilyen sokféle tagolású felosztás sem alkalmas arra, hogy az élet valóságának tökéletesen megfeleljen. Már e felsorolásból is látszik, hogy minden gondos megítélésre törekvés dacára a tárgyak e hét csoport több csoportjába is kerülnek. Ezért nézetem szerint még fel is állítjuk ezen, már a legridegebb hármas felosztásnál messzemenőleg alkalmazkodott felosztást, még akkor sem fogunk megmaradhatni a papírforma mellett és a papírszabálynak minél kisebb, a professzori testület autonom elhatározásának minél nagyobb teret kell, hogy engedjünk az egyes esetekben. A papírszabály csak arravaló, hogy normatívumul szolgálhasson 123
