Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1934-1948 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 7. (Budapest, 2001)
Dokumentumok (Forrásközlés)
közgazdaságpolitikai és statisztikai tanszékkel szemben. A II. üzemgazdaságtani tanszék szükségességét az is mutatja, hogy a kormány a kolozsvári Közgazdaságtudományi Karon két üzemgazdaságtani tanszéket rendszeresített, sőt egy harmadik felállításáról is szó volt, ami egymagában is kétségtelen bizonysága annak, hogy a második üzemgazdaságtani tanszékre szükség van s visszás volna ha a Kar e sokszor sürgetett kérése teljesítetlen marad s ekként a kolozsvári karral szemben Karunk hátrányos helyzetbe jut, annak ellenére, hogy hallgatóink száma tetemesen meghaladja a kolozsvári fakultás hallgatóinak számát. A kinevezendő tanár személyére vonatkozólag a bizottság jelölési sorrendje tekintetében mindkét megoldás esetén ugyanazt az álláspontot foglalja el. Ezen összefoglaló jelentésben mondottakat a Kar figyelmébe ajánlva az osztály az említett variációk - esetleg ezektől eltérő más megoldás tekintetében állás nem foglal s a döntést a Karra bízza. Mind a bizottság, mind az osztály örömmel veszi tudomásul a dékán bejelentését, hogy az olasz tudományos és kulturális kapcsolatok kibővítése céljából a kormány Karunkon olasz nyelvű tanszéket szándékozik felállítani. A Kar hosszabb tárgyalás során számbavette azokat a körülményeket, amelyek a megürült tanszéknek „németnyelvű üzemgazdaságtani tanszék” címmel való elnevezéséhez és a pályázatnak ilyen címmel való kiírásához vezetek: megállapította, hogy a Kar tudományos feladatai és a közgazdaság gyakorlati érdekei egyaránt és feltétlenül két üzemgazdaságtani tanszéket követelnek és pedig nyelvi megkötés nélkül, mert a kar hallgatóságának csak igen kicsiny része képes arra, hogy bármely szakot is eredményesen hallgathasson német nyelven: az üzemgazdaságtannak együttjáró gyakorlatokat a hallgatók magas létszáma miatt - és ez a létszám a f. évben ismét örvendetesen emelkedett - egyetlen tanszék nem láthatja lel. A Kar ezt a felelőssége teljes mértékében való átérzésével különösen hangsúlyozza és rámutat arra is, hogy az üzemgazdaságtani tanszék néven egybefoglalt ismeretkör nagy terjedelmének előadásáról is lehetetlen a meglévő egyetlen tanszéknek egyetemi színvonalon gondoskodnia, a megbízott előadókkal való ellátás pedig újabban mind nagyobb nehézségekkel jár. Rámutat a Kar arra is, hogy a közoktatásügyi kormányzat az új kolozsvári karon már két üzemgazdaságtani tanszéket létesített és így ez az új kart kedvezőbb helyzetbe juttatta ennél a Karnál, amely pedig a József Nádor Műegyetem megalkotása óta állandóan küzd szakszerű kiépítéséért. Hangsúlyozza a Kar, hogy az üzemgazdaságtani és a németnyelvű tanszéknek a múlt évben javasolt összevonására csak az indította, hogy a második üzemgazdasági tanszék felállítására akkor pénzügyi okokból reménye nem lehetett, s hogy a körülményekkel megalkuvó, bár nem ideális, de a régebbi állapotoknál mégis valamivel jobb megoldást keressen, mindezek alapján a Kar azt a megoldást látja célszerűnek, hogy az üresedésben lévő tanszék mint 11. üzemgazdaságtani tanszék töltessék be a 115
