Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből I. 1948-1956 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. (Budapest, 1998)
Dokumentumok (Forrásközlés)
Hallgatók a) Az egyetem az új hallgatókat felvételi vizsga alapján veszi fel (lásd egyetemi reform, általános rész)' b) A régi hallgatók átvételénél fontos szempontok: A régi hallgatók elvileg évfolyamveszteség nélkül átléphetnek az új egyetemre. Gyakorlatilag a szigorú felvételi vizsgával és az új egyetem anyagából előírandó pótszigorlatokkal el kell érnünk, hogy az óriási létszámú (kb. 4200 fő) és politikai, valamint tanulmányi szempontból használhatatlan régi hallgatóság túlnyomó része kiszelektáltassék. c) A kereskedelmi és iparkamara könyvtára az új egyetem kötelékébe veendő át. [...] Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből I-II. 1945-1972. Összeáll., bev.: Kardos I. - Komidesz M. Bp., 1990. 316-320. p. 1/b. Budapest, [1948. május-június ?] Feljegyzés a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának sorsáról Bizalmas használatra! [...] A Közgazdaságtudományi Kar jövője tekintetében az utóbbi időben a legellentétesebb hírek terjedtek el. Beszélnek egyrészt a kar megszüntetéséről, szétosztásáról, főiskolává való lefokozásáról, beszélnek másrészt kifejlesztéséről, önálló egyetemmé alakításáról. E hírek különösen a kar ifjúságában érthető izgalmat váltottak ki. Az ellentétes hírek áradatában - már csak az egyetemi ifjúság megnyugtatása szempontjából is - szükségesnek tartjuk a kar álláspontját a kar jövője tekintetében kifejezésre juttatni. Ebben az állásfoglalásban kizárólag a közgazdaságtudományi műveltség fejlesztésének, a közgazdaságtudományi képzés megerősítésének és a kari ifjúság jövője biztosításának érdekei irányadók. I. A közgazdaságtudományi kar feltétlen fenntartandó. Nem szükséges ma külön indokolni a közgazdaságtudományi műveltség és közgazdaságtudományi képzés jelentőségét. A gazdasági szempontok a közélet minden vonalán döntő szerepet nyertek; a gazdasági élet irányítása, sőt vezetése mindig nagyobb mértékben válik állami feladattá. Az országnak folyton emelkedő számban van szüksége a legmagasabb tudományos fokon képzett, széles látókörű közgazdákra, de emellett az ifjúság folyton bűvölő körét, valósággal tömeget kell ’ Kovács Máté: Irányelvek a felsőoktatás reformjához. 1. Felvétel. I.m. 310. p. 28
