Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből I. 1948-1956 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. (Budapest, 1998)
Dokumentumok (Forrásközlés)
előkészíteni a gazdasági életben való elhelyezkedésre és gazdasági élet megfelelő igazgatására. Ha a feladat ellátása nem egyetemi színvonalon és nem egyetem által nyerne megoldást, az a gazdasági és közigazgatási képzés jelentőségének a többi egyetemi karok által gondozott feladatokkal szemben való lealacsonyitását és ezzel a közgazdasági képzés jelentőségének lebecsülését jelentené. A közgazdaságtudományi kar több évtizedes előkészítés után az 1920: XXXI. t.c. alapján kezdte el működését. Az ifjúság azonban felismerte az uj kar szükséges voltát és kezdettől fogva özönlött a kar falai közé. Tette pedig ezt annak ellenére, hogy a közgazdasági és kereskedelmi osztály oklevele semmi képesítést nem ad. A megalapítástól eltelt 28 év alatt a kar óriás arányú fejlődésen ment át. A hallgatók létszáma 820-ról 5100 fölé emelkedett, aminek következtében a tanári kar létszámát - bár időközben a mezőgazdasági képzés kivált a kar munkaköréből - meg kellett kétszerezni. A kar körül a közcélú intézetek egész sora fejlődött, igy /:hogy csak az egyes tanszékektől független nagyobb intézeteket említsük:/ a Balkáni és Keleti Intézet, a nyelvi intézet, az Idegenforgalmi Intézet, az Anyag- és Energiagazdasági Intézet stb. Ma az a helyzet, hogy a közgazdaságtudományi kar az ország legnagyobb egyetemi kara és az egyetlen közgazdaságtudományi kar hallgatóinak létszáma /5136/ meghaladja a négy tudományegyetem jogkarainak, illetőleg bölcsészeti karainak összesített hallgatói létszámát is. /4714, 4894/’ Ilyen helyzetben a kar fenntartásának volta nem szorul bővebb igazolásra. Úgy hisszük, hogy a közgazdaságtudományi képzést kereső egyetemi hallgatók létszáma a jövőben még emelkedni fog. Ebbe az irányba tereli a fejlődést egyrészt a gazdasági pályákon való szükséglet folytonos növekedése, másrészt az iljuságnak a közgazdaság- és társadalomtudományok iránt fokozódó érdeklődése, amit természetesen a gazdasági irányú középiskolák működése is fokozni fog. Ennek a természetes folyamatnak nem lenne helyes gátat vetni vagy azt bármi módon korlátozni. Nemcsak a tanszabadság és pályaválasztási szabadság egyéni szempontjai szólnának ez ellen, de kétségtelenül a közérdek is. Korlátozásnak kell minősíteni ebből a szempontból a közgazdaságtudományi képzésnek egyetemen kívül való megszervezését is, minthogy ez a megoldás nemcsak a közgazdaságtudományok jelentőségét és ezzel vonzó erejét csökkentené, de egyúttal az ifjúságot ismét könnyen terelné a jogi karok felé, amelyeknek elvégzése doktori címet biztosit és amellett széleskörű képesítést is ad. /amit a főiskolai megoldás biztosítani nem tudna./ II. A • • Csak az orvoskari hallgatók összesített létszáma /5282/, több valamivel. Adatok a Gazdaságstat. Tájékoztató legújabb füzetéből. /1948. május/ 29
