Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből I. 1948-1956 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. (Budapest, 1998)

Dokumentumok (Forrásközlés)

mire helyezze a fősulyt. Akár egyiket, akár másikat helyezi előtérbe, a másik kettő megoldatlan marad. Mindezekből adódik a kollektiv vezetés szükségessége. A jövőt illetően: Fogarasi elvtárs a jövőben sem fog több segítséget nyújtani mint eddig. Tehát az egyetem vezetését nekünk kell megoldani. Az elvtársak, - tanszékvezetők és dékánok - bármikor bemehetnek Fogarasi elvtárshoz, ez a lehetőség nincs elzárva. Pillanatnyilag nem látja világosan azt, hogy hogyan tudunk egy rugalmas kollektiv vezetést megteremteni. Ennek módszerei most nem tud választ adni. Nagy általánosságban úgy fogalmazható meg, - kevesebb utasítást adni, átgondolt elvi direktívákat mutatni a tanszékeknek és hallgatóknak. Konkrét ügyek felvetődése kapcsán igen nagy mértékben kell támaszkodni a kollektívára. Az elmúlt hetekben már 4-5 elvtárs bement hozzá, hogy szívesen segít az uj módszerek, kérdések kidolgozásában. Van két olyan szerv az egyetemen, amely kollektiv vezető testületté válhat, az egyetemi és a rektori tanács. Az itteni kollektivitás az alapos előkészítés, az hogy ne markoljanak sokat és az igy napirendre kerülő kérdéseket alaposan vitassák meg, cseréljék ki a tapasztalatokat, illetve kérjék ezt ki mindenkitől. 3./ Besugási rendszer szerinte nincs az egyetemen és nem is volt. Amikor az egyetemre került, jónéhány elvtárs ment hozzá, mások bemártása ügyében, ő egy esetben szembesítette az illetővel és utána abba maradt ez a módszer. Határozottan állítja, hogy senkit Berija módszerekre nem kért fel és ezt élesen elítéli. [...] Egyesek persze aránytalanul sokat jártak be a Rektori Hivatalba, igy ez azt a látszatot szülte, hogy itt valamiféle besugási rendszer van kialakulóban. Az utóbbi időben több elvtárssal beszélt, olyanokkal akik nem jártak be, hogy ők is mindenkor jöjjenek problémáikkal, nehézségeikkel, és akkor ez a látszat megszűnik. [...] 5./ Soha nem vindikálta magának azt a jogot, mintha ő képviselné a párt álláspontját. Igaz, hogy nagyon sok esetben ő képviselte a helyes álláspontot. [...] 6.1 Az emberekkel való foglalkozás. E téren egy nagy ellentmondás van munkájában. Ö teljes szivéből a munkás-paraszt származású tanárokkal törődött. Ugyanakkor a régi tapasztalatai alapján nem sikerült az egyetem többi dolgozójával való szoros kapcsolat kiépítése. Igaz, hogy Káplár, Kőmives, Fogarasi elvtársak többször felhívták a figyelmét, hogy menjen emberek közé, ezt azonban ő nem tette meg. Miért nem tette meg? Főleg azért, mert roppant kényelmetlen helyzetben érezte magát, amikor látta, hogy nagyon sokan csak azért járnak be hozzá, hogy jobb színben tüntessék fel magukat, másrészt azon az elvi állásponton volt, hogy csak akkor megy a dolgozók közé, ha meg tudja valósítani a közvetlen hangulatot. Ez év februárjában jött rá e módszer helytelenségére, azelőtt mindig és ma is óvakodott olyan módszerektől, hogy programmszerüen beszélgessen az emberekkel.

197