Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből I. 1948-1956 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. (Budapest, 1998)
Dokumentumok (Forrásközlés)
egyet több kérdéssel, konkréten, hogy kelleténél jobban meghajlik a felső utasítások előtt. Ö a minisztériumnak sohasem feküdt le, mindig az igaz ügyért harcolt. A minisztérium utasításait sohasem szolgai módon hajtotta végre. Erre konkrét példák vannak, amelyeket sokan ismernek, akár a racionalizálásnál, akár egyetemekre történő felvételeknél, stb. így pl. az egyik hallgatónőt a külker, szakra akarták felvenni, amivel sem ő, sem Illés elvtárs annak idején nem értett egyet. Meg kell mondani, hogy a felvétel érdekében még Gerő elvtárs nyomását is igénybe vették, nem is beszélve a minisztériumról. O ezzel nem értett egyet és nem is vették fel az elvtársnőt a külker szakra. Ilyen példát még számosat fel tudna sorolni. /A PVB ülésen résztvevők elálltak a többi vitatott kérdés megválaszolásától./ A megoldás útját a következőkben látja: 1./ Az egyetemi önállóság kialakítása. Az egyetemnek is a szó igazi értelmében vett önállósággal kell rendelkeznie. Itt a helyszínen kell számtalan kérdést eldönteni, de azt is, hogy hogyan akarjuk az önállóságot megvalósítani, ezt közöljük a minisztériummal. Önállóság alatt a Karok, a dékánok, a tanszékek, a diákotthonok bizonyos vonatkozásban, a diákok nagyobb önállóságát érti. 2./ Kollektivabbá kell tenni az egyetemi vezetést. Itt elmondja, hogy tiltakozása ellenére olyan 3 éves zsákutcába került, amelyből nem talált kiutat. Megkérdezése nélkül lett az egyetem rektorhelyettese. A minisztériumtól a 3 év során számtalan szemrehányást kapott, hogy nem elég igényes Fogarasi elvtárssal szemben. Az egyetemen eltöltött első hónaptól kezdve nyakába szakadt az egész egyetem problémája. Fogarasi elvtárstól a nagy elvi kérdéseken kívül nem kapott támogatást. Magára maradt és 3 év óta egyetlen egyszer sem kérdezték meg megbízói, a Pártközpont és a minisztérium, hogy vannak-e problémái, hogyan vezeti az egyetemet. De nem csak rektorhelyettes volt, hanem tanszékvezető is. Béréi elvtárs itt hagyta a népgazdaság tervezése tanszéket, miután a Tervhivatal elnöke lett, - és neki 12-14 órai rektorhelyettesi munka után otthonában előadások kidolgozásán, tematika, tananyag összeállításán kellet munkálkodnia. Szerinte sem megoldott kérdés a tartalmi vezetés. Mint tanszékvezető, illetve mint rektorhelyettes az egyetemen kívül felelős 6-7 elvtárs /tanársegéd, adjunktus/ szakmai fejlődéséért. Ha ezekkel az elvtársakkal, akik jó képességű és szorgalmas elvtársak, megfelelően tudna foglalkozni, a Tervtanszék nem maradna el a többi tanszék mögött. Mind az egyetem vezetése, /a rektorhelyettesi teendők/ mind a tanszékvezetés nagy elvi felkészültséget igényel. 2 éve aspiráns, de nem tud haladni a tanulásban és a tudományos munkában nagy elfoglaltsága miatt. Nem hiszi, hogy egészségesen megoldható-e az eddigi formában a trilema. /rektorhelyettes, tanszékvezető, saját szakmai fejlődés/. A minisztériumtól és a pártszervezettől többször megkérdezte, hogy 196
