Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Peter Csendes: Város és technika. A tudomány eredményei és a városfejlődés

1. kép. Aszfaltburkolatú utca metszete, Bécs Kortz 176. építésügyi szabályzat, amely előírta „vízöblítéses vécék" alkalmazását. Végül a városi vízvezetékek minden házba, ha nem is minden lakásba, eljuttaták a hegyi forrásokból származó vezetékes vizet. Az egész városi területre kiteredő gáz-, majd áramellátás még hosszabb ideig gondot okozott. A vázolt városfejlődésnek döntő előfeltételét képezték a tudományos és műszaki-gyakorlati eredmények. A 19. században bekövetkezett technikai fejlődéssel kapcsolatban, mind Ausztriát mind Magyarországot tekintve, figyelembe kell venni, hogy a nagy újítások, a térség tradícióitól függetlenül, nem Közép-Európából indultak ki. így nem lehetett véletlen, hogy számos jelentős találmány nem talált olyan fogadtatásra és visszhangra, amilyet megérdemelt volna. A feudális állam évszázadokon keresztül a mezőgazdaságon alapult, és csak fokozatosan tudott eleget tenni egy újfajta orientáció gazdasági szükségszerűségének. A városi fejlődéssel, különösen a természet- és a mérnöki tudományok terén, kéz a kézben járt a specializáció és a szakismeretek elmélyülése. Ezzel kapcsolatban lényeges szempontként kell figyelembe venni, hogy csak nagyon korlátozott szakembergárda állt a társadalom rendelékezésére, amelynek először magának is messzemenően ki kellett fejlesztenie ezt a szaktudást. Mindemellett a várospolitika sem volt felkészülve, és maga is tanulási és tapasztalatszerzési folyamaton ment keresztül. Úttörő jellegű és sok szempontból példaértékű volt Eduard Sueß 1862-ben megjelent, „Der Boden der Stadt Wien nach seiner Bildungsweise, Beschaffenheit und seinen Beziehungen zum bürgerlichen Leben"