Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Fabó Beáta: A főváros katonai létesítményei a 19. században

1830 körül a katonai parancsnokság egyemeletes laktanyát emelt a szeke­részek (450 fő) számára az Invalidus-palota Országút felőli oldalán. A vá­rosi hatóságnak összesen 18 gyalogos századot és egy ezredtörzset, azaz 2800 főt kellett elhelyeznie, de saját laktanya híján bérelt ingatlanokkal tudta beszállásolási kötelességét teljesíteni. A város 1832-ben laktanya építését határozta el. 1845-1846-ban épült fel a nagy tömegű, háromemele­tes, egy ezrednyi gyalogság befogadására alkalmas épület a város központ­jához közel, a Rákos-ároktól nem messze (a mai Üllői út 49-51. a Nagy­körút sarkán). 1892-től Mária Terézia nevét viselte a laktanya. Megépülte után az épületet a katonai kincstár bérleti díj ellenében használta. Az önálló magyar tisztképző intézet létesítése már a 18. században fel­merült, 1808-ban, majd 1827-ben törvény mondta ki tisztképző intézet felál­lításának szükségességét (először Vácra, 1827-ben már Pestre tervezték).6 Az önálló magyar tisztképző intézet, az I. Ferenc császár feleségéről, Mária Ludovikáról elnevezett Ludovika Akadémia (Ludoviceum) Pest külterüle­tén, a volt Orczy-birtokon épült fel 1830-1839 között. József nádor a bécsi születésű Pollack Mihályt bízta meg a tervezéssel és a kivitelezéssel. Pollack előzetesen a bécsi és a bécsújhelyi katonai iskolákat tanulmányozta, majd ezen intézmények igazgatói véleményezték a terveket (Pollackot ezért a munkájáért a bécsi Tudományos Akadémia tagjává választották). Az 1848-1849. évi szabadságharc leverése után, 1849-ben Haynau el­rendelte az egész ország területére kiterjedő erődhálózat létesítését a külső és a belső ellenség elleni védelem céljára. Az országos védelmi rendszer terveit Emanuel Zitta altábornagy, magyarországi mérnökkari főigazgató készítet­te. Buda és Pest védelmére, féken tartására kis erődökből álló láncolatot ter­vezett, mely végigvonult volna a budai hegyeken, Pesten és a szigeteken.7 Ennek részét képezte a Buda körüli erődrendszer, a budai Vár megerősítése és önálló védmü felépítése a Gellért-hegyen. A tervből azonban csak a Gel­lért-hegyi Citadella valósult meg. 1850-1854 között Kasselik Ferenc és Zittcrbarth Mátyás irányításával épült meg. A fellegvárból Pest és Buda kulcsfontosságú pontjait ágyútűz alá lehetett venni, támadás esetén a felmen­tő seregek bevárására szolgált volna. A haditechnika gyors fejlődése, majd a politikai enyhülés következtében a fellegvár katonai szerepe nemsokára túl­haladottá vált. 6 1808:VII. és 1827:XVII. tc. 7 Vár, Gellért-hegy, Kis-Svábhegy, 6 kisebb budai hegy, Pesten 6 helyszín, Margit-szi­get, Csepel-sziget.

Next

/
Thumbnails
Contents