Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Fabó Beáta: A főváros katonai létesítményei a 19. században
A városegyesítés után Az egyesített Budapest főváros létrejötte után a szabályozási tervek érintették a város belterületén elterülő nagyméretű, korszerűtlen katonai létesítményeket is. Az 1872. évi pesti városszabályozási terv foglalkozott az Újépület lebontásával.8 A honvédség meglévő 18. századi épületei - nagy, erőd jellegű épülettömbök - korszerűtlenné, elavulttá váltak. Kifelé zárt, belő udvaros kiképzésűek; sötét, egészségtelen, nyirkos helyiségek jellemezték őket. A 19. század végi elvárásoknak már nem feleltek meg. Továbbra is törvény kötelezte a várost meghatározott létszámú katonaság elszállásolására.9 Az 1880-as évektől kezdődően mennyiségi és minőségi változás figyelhető meg a katonai építkezések terén. Mintegy három évtizeden át tartott a nagy építési hullám városszerte, nagyrészt a katonaság, kisebb részben a város beruházásában. A nagyszabású katonai építkezések sorát a főváros által emelt Ferenc József lovassági kaszárnya nyitotta meg. Ötvenkét épületével a Monarchia legnagyobb lovassági laktanyája volt. 1882-1886 között épült egy ezred részére, illetve 1500 fő befogadására, a belterülettől távol eső rákosi homokon, a Hungária körút külső oldalán, a Kerepesi út mellett. Felépülte után rendszeres omnibusz-járatot indítottak ide, így a laktanya jól elérhetővé vált. A főváros beszállásolási kötelezettségének teljesítésére további két laktanyát emelt az 1890-es években: a II. kerület Retek utcai Szapáry László gyalogsági laktanyát (1893) és a X. kerület Hungária körúti Andrássy Gyula tüzérlaktanyát (1896). A katonai kincstár a laktanyák igénybevételéért 25 évig térítési díjat fizetett a főváros részére. Az 1894:XX. törvénycikk alapján a katonai kormányzat átadott öt volt katonai épületet az Fővárosi Közmunkák Tanácsa részére. A Tanács cserébe 12 800 000 korona megváltási összeget fizetett, valamint átadta az új katonai építkezésekhez szükséges telkeket, melyek részben Budapest székesfőváros tulajdonát képezték, részben magántelkek kisajátítása útján szabadultak fel. A katonaság által átadott öt épület Pest illetve Buda szívében feküdt: az Újépület (1897), a Citadella (1897), a Károly kaszárnya (1897-1898), a Flórián laktanya (II. kerület Fő utca - Királyhegy utca, 1898) és végül a József laktanya (Vár, Werbőczy utca, 1899). Különösen a 8 A városrendezési tervpályázat kiírási programja tartalmazta az elhelyezendő középületek listáját. Ezek elhelyezésére a Fővárosi Közmunkák Tanácsa javaslatot tett. Eszerint három minisztérium a lebontandó Újépület területén lett volna elhelyezendő, egy nagyobb díszes laktanya a Nagykörúton (mai Bajcsy-Zsilinszky útnál), egy-egy laktanya pedig a volt városárok táján és a Krisztinavárosban. 9 1879: XXXVI és 1879:XXXV1I. tc a közös hadsereg (haditengerészet) és honvédség beszállásolásáról és 1895: XXXIX. tc. a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség beszállásolásáról szóló tc. némely szakaszának módosításáról.
