Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Gábor Eszter: Miként fogyott el a villanegyedből a zöld?

1 esetben volt 3 4 7 5 3 3 _2 28 összefoglalva 15 esetben kevesebb, 13 esetben több mint a telek egynegyede be volt építve. 5 esetben már ekkor meghaladta a beépítettség a 35%-ot. Az 1885-öt követő másfél évtizedben kevés új épület épült az akkor már Andrássy útnak nevezett út villasorán, de számos épületet megnagyobbítottak: 1900-ban már nem volt 10% alatti beépítettségű telek, és a beépítettség 5 esetben volt 10-15% között 7 16-20% között 5 21-25% között 4 26-30% között 5 31-35%) között és egy új építkezés esetében 1 51-55%

között 27 azaz 17 esetben kevesebb, 10 esetben több mint a telek egynegyed volt beépítve. A mellékutcák szembetűnőbb változáson estek át. Az új utcák késői rendezése következtében az Andrássy úttal párhuzamos Lendvay és a Délibáb utcában ekkorra halasztódott az építkezések jelentős része. A telkek kisebb mérete miatt itt jellemzően magasabb volt a beépítettség. 10 % alatti itt sem volt, 2 esetben volt 10-15% között 4 16-20% között 5 21-25% között 8 26-30% között 6 31-35% között 4 36-^10% között 4 41^15% között 4 46-50% között 6 51-55%o között 4 56-60% között 1 61-65% között 10% alatt 10-15% között 16-20% között 21-25% között 26-30% között 31-35% között 36-40% között 41%-