Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Peter Csendes: Városfejlődés és várostervezés Bécsben a 19. században.

6. kép. Bécs beépítettségének fejlődése 1857-1904. Korzt 69. kedvezőbbek voltak, a 19. század folyamán nagyarányú népességnövekedést éltek meg - az évszázad vége felé ez körülbelül 11%-ot jelentett a városi 2%-kal szemben. Ez egyfajta következménye volt a 19. század első felében lezajlott ipartelepülésnek, melyből különösen a Wien folyó mentén elhelyezkedő községek profitáltak. A Duna északi partján is ehhez hasonló fejlődés volt megfigyelhető. Az 1786-ban, a klosterneuburgi apátság birtokán létrejött Klostcrncuburg helység a következő évszázad folyamán ipari jellegű nagyközséggé fejlődött, és 1904/1905-ben Bécshez csatolták. Az ipari településeken jelentős változás azonban csak az 1860-as évektől kezdve következett be. A nehézipar (gépgyártás, vasútépítés) és a vegyipar, később pedig a villamosipar is - a meglévő vasútvonalakhoz igazodva - kiváltképp a várostól délre és keletre, valamint a Dunától északra fekvő elővárosokban telepedtek meg. Fontos telepítő tényező volt a vasútépítés és a vasútállomásoknak a város peremén való elhelyezése. A községeknek maguknak is érdekében állt tartalék földjeik feltárása, és megbízásokat adtak szabályozási tervek elké-