Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Katalógus

kulturális intézménnyé fejlesztését. A Hermina útfélé eső részt lehasították mutatványos telep céljára (ma is itt működik a Vidámpark). Az 1912-ben megnyílt felújított állatkertben az állatokat immár rendszer tanilag csoportosítva, a rájuk jellemző környezetet imitálva mutatták be. Az építészeti tervezésben a magyaros népies szecesszió jegyében alkotó fiatal tervezők (Kos Károly, Zrumeczky Dezső, Neuschloss Kornél) kaptak főszerepet. A vasút által az állatkertre ontott korom és fűst elleni védekezésül mesterséges dombokat emeltek, a sziklahegyek a Földtani Intézet útmutatásai szerint készültek. 16. Színházépületek A Vígszínház homlokzati terve és földszinti alaprajza. Fellner és H elmer. 1895. BFL XV.17.f- 401. 67/2., 3. A Vígszínház. Fénykép. Klösz György felvétele, 1890-es évek. BFL XI.916. 8/317. A Népszínház, épült 1877-ben. Fellner és Helmer. Fénykép. Klösz György felvétele, 1890-es évek. BFL XI.916. 5/98/a-b. A Nemzeti Színház. Fénykép. Klösz György felvétele, 1890-es évek. BFL XI.916. 5/78., 135. Az Operaház. Fénykép. Klösz György felvétele, 1890-es évek. BFK XI.916. 8/268. Fellner és Helmer színházépületei Budapesten A színháztervezésre szakosodott, Monarchia-szerte foglalkoztatott ismert bécsi építészek, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer Budapesten azon színházak terveinek elkészítésére kaptak megbízást, amelyek üzleti alapon működő színházi vállalkozásként szolgálták ki azokat az új típusú művelődési és tömegszórakoztatási igényeket, melyek a nagy állami színházak - a Nemzeti Színház és a belőle 1884-ben kivált Operaház - kereteibe már nem fértek bele. A Nemzeti Színház 1837-ben készült (1875-ben átépített) épülete a Belváros szélén, a Kerepesi (ma Rákóczi) út és a hajdani városfal mentén haladó Országút (a későbbi Kiskörút) sarkán állt. A kiegyezés utáni években társadalmi kezdeményezés karolta fel egy könnyű, zenés műfajokra szakosodó