Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Katalógus

magyar nyelvű és nemzeti szellemű Népszínház eszméjét. A főváros ingyen telekkel segítette a vállalkozást a készülő Sugárút mentén lévő Hermina téren. Az építési tökét közadakozás útján szándékoztak előteremteni, ez azonban nem járt sikerrel. Az utat építő vállalkozás pedig szívesebben látta volna az Operaházat a reprezentatív főútvonal mentén. Az állam ezért 500 000forintért átvette a Hermina téri telket, melyen 1884 óta az Operaház Ybl Miklós által tervezett épülete áll, és a tranzakció biztosította a Népszínház építési költségeit is. A Népszínház a tervezett Nagykörút mentén, a Kerepesi (ma: Rákóczi) út és a Sertéskereskedő (ma: Népszínház) utca sarkán (a mai Blaha Lujza téren) kapott elhelyezést. A Fellner és Helmer által tervezett épület homlokzata az eredeti elképzelés szerint a Nagykörútra nézett volna, de egy költségcsökkentő módosítás kapcsán az épület tájolása is megváltozott, a főhomlokzat a Nagykörútnak háttal, a Belváros felé nézett. A neoreneszánsz stílusú, mértéktartó harmonikus épület közel 2000 néző befogadására volt alkalmas. Noha aránylag kevés pénzből valósult meg, eleganciája és felszereltsége messze felülmúlta a Nemzeti Színházét. 1908-tól, miután a régi épületét lebontásra ítélték, a Nemzeti Színház költözött a Népszínház helyére. Ez a kezdetben ideiglenesnek szánt megoldás évtizedekre állandósult. Miután a Nemzeti Színház elhelyezését nem sikerült megoldani, 1964-ig játszott a Fellner és Helmer által tervezett épületben. Ekkor azt a metró építése miatt felrobbantották. Igazi szórakoztatóipari vállalkozás volt az építészpáros által Somossy Károly számára tervezett Somossy Orfeum, amely a Nagymező utca 17-ben 1894-ben nyílt meg. A könnyed eleganciája, barokk architektúrájú épület az Andrássy út tőszomszédságában lökést adott a környék nagyvárosi mulatónegyeddé válásának. A Somossy Orfeum egyik legfőbb vonzerejét operett-előadásai adták, és jelenleg is itt működik az Operettszínház. A Nemzeti Színház, a Népszínház és az Operaház egyaránt a város fő közlekedési tengelyei mentén helyezkedtek el. A századvégen újonnan előbújó városrészekhez szinte semmiféle szórakozási létesítmény nem kapcsolódott. Amikor az 1890-es évek elején társadalmi és vállalkozói kezdeményezés nyomán formát öltött egy újabb színház terve, melynek fő profilját a vígjátékok és bohózatok adják, annak elhelyezésére elsősorban a befejezés előtt álló Nagykörút lipótvárosi szakasza jött számításba, melynek környéke ekkor állt nagyvárosias kiépítés előtt, s könnyen elérhető volt a Terézváros (a német nyelvű orpheumok és Sängerei-ok hagyományos körzete) felől is. A vállalkozás számára nem sikerült köztámogatást biztosítani, mivel a francia bulvárszínházakra emlékeztető bohózati műsor koncepciója ellenkezett a nacionalista körök művelődési eszményeivel. A Vígszínház így tisztán üzleti alapon jött létre. Fellner és Helmer által tervezett épülete a Lipót (ma Szent István) körút északi oldalán 1896. május l-jén, néhány hónappal a teljes Nagykörút átadását megelőzően nyílt meg. A szemből alig egyemeletnyinek látszó, mozgalmas homlokzatú neobarokk épület kupolás, ovális