Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Vadas Ferenc: Közélelmezés és vásárcsarnokok Budapesten
A központi vásárcsarnok A 60 méter széles épület középső harmadát foglalja el a 150 m hosszú, bazilikálisan kiemelkedő főhajó. Majdnem ugyanolyan széles diagonális mellékhajóiból 6-6 van mindkét oldalán. A mellékhajók közé alacsonyabb térrészeket iktatott a tervező, így minden hajó egyenletes felső oldalvilágításban részesül. El lehetett kerülni az üvegtetők alkalmazását, ami a helyi klíma miatt nem volt kívánatos. A tetőszerkezetet rácsos oszlopok tartják, a rácsos szaruzatok mind a főhajóban, mind az oldalhajókban ívesek, ezért középen kisebb keresztmetszettel voltak méretezhetők, ami könnyedebb hatást eredményezett. A hőszigetelő kettős tetőt tartó szelemenek rácsosak, miként valamennyi budapesti csarnokban. Az oldalfalak mellett minden oldalon karzat fut körbe, mely több helyen hídszerűen átszeli a főhajó terét is. Több száz áruhelyet létesítettek itt, de hiába, sem a kereskedőknek, sem a vásárlóknak nem akaródzott felmászni ide. A központi csarnokban több érdekes részletmegoldást alkalmaztak speciális problémákra. A környező utcák között 2 méteres nívókülönbség volt, ugyanakkor a lépcsőket mellőzni akarták a földszinten. E nehézséget úgy küszöbölték ki, hogy a padlószint nem mindenütt vízszintes, helyenként enyhe lejtésű szakaszai vannak. Eredetileg vasúti szárnyvonal is vezetett az épületbe, a Duna alsó rakpartjáról pedig alagút vitt a pincébe. A pince szellőzését úgy oldották meg, hogy a szellőzőkürtőket a nagy rácsos oszlopok belsejében vezették fel, a levegő a főhajó gerincszellőzőjén át cserélődik. A főhomlokzat közepén a főhajó hármas csúcsíves nyílással jelenik meg egy erőteljes középrizalitban, az ehhez kétoldalt csatlakozó adminisztratív szárnyakat a sarkokon magastetős, toronyszerű rizalitok zárják le. A diagonális mellékhajók oromfalakban végződnek. Hármas ablakaikkal ezek adnak ritmust az oldalhomlokzatoknak. A hátsó oldalon a baromficsarnok épületrésze zárja a központi csarnokot. Mindegyik homlokzat polikróm téglaburkolatos, a hangsúlyos pontokon kő- és kerámia-elemekkel, a magas tetőt pedig színes cseréppel díszítettek. A pesti kerületi csarnokok Közös sajátosságuk, hogy korábbi piacok közelébe telepítették őket, de nem a terekre, hanem azok megkímélésével lakóházak közé, zárt sorba. Jellegzetes helyi megoldás, hogy a rentabilitás növelése céljából bérházakkal kombinálva tervezték őket, földszintjükön vendéglővel, kávéházzal, üzletekkel, az emeleteken bérlakásokkal. A központival együtt 1897-ben megnyitott négy détail-esarnok mindegyikét ilyennek szánták, végül három épült bérházzal együttesen. Valamennyi vasszerkezetes, nyitott fedél-