Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Vadas Ferenc: Közélelmezés és vásárcsarnokok Budapesten

székes csarnok, magas oldalvilágítással, kettős deszkázatú (izoláló légréteges) nyeregtetővel. A homlokzatok téglaburkolatosak. Alaprajzilag és szerkezetileg változatosak, de az közös bennük, hogy mindegyik bazilikális felépítésű, a főhajó közepén végigmenő kocsiúttal. A főhajó általában a homlokzaton is nagy, kapuszerű motívummal jelenik meg, többnyire szegmensíves nyílással, timpanonos lezárással. A Czigler Győző által tervezett csarnokok alaprajzilag és szerkezetileg is egyszerűbbek, mint a többi, viszont homlokzataik részletgazdagabbak, és sokban hasonlítanak egymáshoz. Mindkettő háromhajós, bazilikális csarnok, karzat kiépítése nélkül, de kialakításának lehetőségével, illetve kezdeményével. Vasszerkezetük, rácsos oszlopaik és a szaruzatok formája által, a központi megoldását veszi át, erősen leegyszerűsítve. A kisebbik, a Hold utcai két párhuzamos utcára nyílik. A Hold utca felől háromemeletes bérháza határolja, jellegzetes tagolású, színes téglaburkolatos homlokzata nem szokványos lakóházhomlokzat. A Vadász utcára néz maga a csarnok, homlokzatán gazdag plasztikai dísszel, állatbüsztökkel. A főhajó emeletén nagy félköríves lunetta nyílik, melyet két hermapillér oszt három részre. E nyílás belső oldalát kazettás dongaként alakította ki a tervező. Czigler másik csarnoka, a Hunyadi téri az egyetlen, amelyet eddig még nem érintett modern rekonstrukció. Belseje a Hold utcaihoz hasonló, de levegősebb, nagyobb szabású tér. Diszpozíciója eltérő, térre és két utcára néz. Ez az egyetlen csarnok, amelyhez mindkét végén bérház csatlakozik, így önálló főhomlokzata nincsen, csak oldalhomlokzata fordul az utca felé. Ezen is hasonló plasztikai dísz látható, a hermákkal tagolt, csak kisebb lunetta-ablakok sora itt is a Czigler mestere, Theophil Hansen által fémjelzett úgynevezett hellénizmus kései reminiszcenciája. A mérnöki hivatal által ekkor tervezett két csarnok közül a Klauzál téri azért egyedi, mert T-formájú alaprajza révén maga a csarnok páratlanul széles, kilenc hajós. Lefedése is különleges. Míg a középső három hajó a többi csarnokhoz hasonlóan bazilikális, a szélsők az ipari építészetben gyakori shed-tetős lefedést kaptak. A shed-ablakok az egyenletes megvilágítás érdekében észak felé néznek, kivéve a T-forma rövid szárában lévőket, amelyek a többire merőleges tájolásúak. A különböző fedések találkozása a tetőzet legszebb része. A főhomlokzatot itt is bérház mögé rejtették, de a többinél mélyebben, udvar is van előtte, mintegy a csarnok középső három hajójának átriumaként. Az alacsony, hátsó homlokzat szélessége miatt eleve kedvezőtlen megjelenésű a szűk Akácfa utcában, ezen a mellékbejáratok kiemelésével enyhítettek. A kortársak által legszebbnek tartott csarnok a Rákóczi téri volt, az egyetlen, amelyik egész háztömböt elfoglalva 4 utcára néz. A közel négyzet alakú telekre két, egymást görögkereszt alakban metsző, lépcsőzetesen emelkedő öthajós csarnok épült. Bérház nélküli, néhány lakást a telek sar-