Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Hidvégi Violetta: Buda és Pest építésügyi hatóságai a városegyesítésig

[...] Szükségesnek tartom tehát, hogy egyetlen ellenőrző és irányító hatóság foglalkozzék Pest város szépítő dolgaival."1 A 19. század elején még állt Pest város terjeszkedését és a forgalom szabad áramlását gátló Hatvani kapu (a Kossuth Lajos utca - Rákóczi út torkolatában az Astoriánál), ekkor indult meg a Lipótváros - József nádor felterjesztésében Újvárosnak nevezett terület - arculatának kialakulása, cz időben kezdődött a külvárosok (Terézváros, Józsefváros, Ferencváros) beépülése elsősorban a Belvároshoz csatlakozó területektől kifelé haladva. A Szépítő Bizottmány megalakulásáig terjedő időszakban jelentős állomás az 1805-ös év. Ekkor készült el József nádor közvetlen utasítására Hild János (a klasszicista Pest arculatát meghatározó Hild József építőmester apja) rendezési terve Pest városáról, mely a nádor 1805 júniusi felterjesztésének mellékletét képezte. Ez a terv az 1870-ben létrejött Fővárosi Közmunkák Tanácsa megalakulásáig Pest legátfogóbb városrendezési terve. A nádor városépítési javaslata három részre tagolódott. Pest város további fejlődéséhez irányt mutató első fejezet a város különböző területeinek (Belváros, Lipótváros, külvárosok, városhatáron túli területek) fejlesztését tárgyalta aprólékos részletességgel. A következő egység a feladatokhoz szükséges anyagi fedezet előteremtésével foglalkozott. A záró rész a felsorolt munkák időbeli tagolódását és a kivitelezés módját ismertette A felterjesztett tervet az uralkodó kisebb változtatásokkal elfogadta, de még három év telt cl a nádor által javasolt hatóság munkába állásáig. Pest város Szépítő Bizottmánya 1808-ban kezdte meg működését. A megalakult bizottmány tagjai: a városi magisztrátus és a választópolgárság három-három képviselője; egy építész (Hild János, Kundt Ignác, később Pollack Mihály), a városi mérnök (Degen Jakab), egy kőműves- és egy ácsmester. A szakértő tagok munkáját néhány adminisztrátor segítette (pénztáros, irattáros, irodatiszt, irodaszolga). A Bizottsághoz minden új építkezés tervét be kellet nyújtani, függetlenül az építkezés jellegétől, nagyságától; akár egy fészer építéséről, akár többemeletes lakóházról volt szó. Az új építkezések mellett a már álló épületek homlokzatának átalakítására vonatkozó terveket is be kellett mutatni a Bizottságnak, mely az igényeknek megfelelően ülésezett. A benyújtott építkezések véleményezésére egy döntés előkészítő Építési Albizottságot (Bau-Comission) hozott létre tagjai sorából, melynek javaslata alapján adta ki az építési engedélyt. A határozathozatal során figyelembe vették az épület utcai homlokzati kialakítását, a szomszédos házak magasságát, a lakások belső beosztását, a tűzbiztonsági igényeket és egyéb; a konkrét építkezéshez kötődő szempontokat is. Megalakulása után egy évvel a Bizottság építész-felügyelőket nevezett ki az í PÁSZTOR MIHÁLY: A százötven éves Lipótváros. Budapest, 1940. 76-77.