Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Vadas Ferenc: Budapest vasúti hálózata és pályaudvarai

Az 1873-as krach miatt az eredetileg tervezettnél jóval később, csak 1877 októberében készült el a budapesti összekötő vasút. 471 méter hosszú hídja volt a harmadik budapesti Duna-híd. 1878-ban szárnyvonal épült a pes­ti alsó partszakasz ekkorra elkészült legreprezentatívabb épületéhez, a Fő­vámházhoz, majd 1880-ban a teherpályaudvar építéséhez fogtak. 1881-ben már muszáj volt megkezdeni a központi személypályaudvar építését, mert a MÁV az eltelt évtizedben az ország legnagyobb vasúttársaságává fejlődött, valamint azért is, mert a fő konkurens Államvasúttársaság ekkorra megépí­tette új, műszak és presztízs-szempontból is nagy kihívást jelentő felvételi épületét. Az Államvasúttársaság új felvételi épülete Az ÁVT nehéz helyzetbe került az 1870-es évekre: nevében is idegen ma­gánvállalat volt a dinamikusan fejlődő magyar állami társasággal szemben, évtizedes perben állt Pest városával, ráadásul felvételi épülete az építendő Nagykörút nyomvonalába esett. 1872-ben a társaság nagyvonalú ajánlattal állt elő: saját költségén teljesíti a főváros kívánságát (alul- és felüljárók lé­tesítése a pályaudvar által egymástól elvágott városrészek között), és új fel­vételi épületet emel a réginél hátrébb, a körút nyomvonala mentén. Utóbbi koncepcióját August Wieczffmski de Serres, a társaság francia mérnöke (1875-től építészeti igazgatója) dolgozta ki. A korábbihoz hasonlóan kétol­dali fejpályaudvar, de föl van cserélve az addigi indulási és érkezési oldal. A 42 méter széles vonatfogadó csarnok nagyságrenddel nagyobb vasszer­kezetű tér, mint amekkora addig Magyarországon épült. A felvételi épület­szárnyak, amelyeket hagyományos anyagokból volt szokás építeni, szintén vasszerkezettel és kitöltő falazattal épültek, így közfalaik könnyen áthe­lyezhetők. Erősen aszimmetrikusak, az indulási oldal területe sokkal na­gyobb. Hatalmas pénztárcsarnok emelkedik az itteni oldalhomlokzat köze­pén, a kétoldalt pedig egy-egy a főtömegre merőleges pavilon, az étterem és a postahivatal teszi cour d'honneur-szerűvé az indulási előteret. Az érke­zési oldalszárnyból csak a végéhez csatlakozó udvari pavilon tömege emel­kedik ki, illetve a főhomlokzaton az egyik díszes sarokpavilon, mely pendant-jával együtt szimmetrikusan keretezi a vonatfogadó csarnok hom­loksíkját teljesen kitöltő üvegfalat. A továbbtervezésre és a kivitelezésre az ÁVT fővállalkozói versenytár­gyalást írt ki, amelyre osztrák és francia cégeket hívott meg. Ezen az Eiffel & Companic lett a nyertes a társaság bécsi pályaudvarát építő Compagnie de Fives-Lille-lel szemben. A hímeves cég több ponton változtatott a terveken: módosult a vasszerkezet, még nagyobb szerepet kaptak az öntöttvas díszek a homlokzatokon, de a terv lényege nem változott. A felvételi épületszárnyak alaprajzában részben az ÁVT bécsi pályaudvarát, részben a vonatfogadó

Next

/
Thumbnails
Contents