Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Eva Offenthaler: A tömegközlekedés Bécsben

mens & Halske cég felajánlotta a városnak, a WTG (amelynek részvénytöbbsége már a kezében volt) felszámolását, amennyiben a város szerződést köt egy általa alapítandó új társasággal a hálózat elektromos üzemmódra való átépítésére és kiegészítő vonalak létesítésére. 1898. november 28-án sor került egy ennek megfelelő szerződés megkötésére, létrejött a „Bau- und Betriebsgesellschaft für Städtische Straßenbahnen in Wien" (BBG), amely az elektromos üzemmódra való átépítést végrehajtotta. A községesítés döntő lépésére a város tulajdonában álló villamos erőmű elkészülte után került sor. 1902-ben felszámolták a BBG-t és a villamosvasutat mint városi vállalatot bejegyezték a cégjegyzékbe. 1903. június 30-ig még a BBG folytatta az üzemeltetést, majd átadta azt Bécs városának. A villamoshálózat ekkor 132 km hosszú volt. Ugyanebben az időben vették városi tulajdonba a „Neue Wiener Tramway-Gesellschaft" mintegy 30 km hosszú hálózatát, amely az elővárosokban működtetett vonalakat. A többi kisebb társaság városi tulajdonba vételére 1907-ig került sor. Gőzüzemű városi vasút A lóvasút mellett gőzmeghajtású vasutak is voltak Bécsben, amelyeket szintén magánvállalatok működtettek. A kezdetek a „Dampftramway Krauss & Comp." nevéhez fűződnek, amely 1883. október 27-én nyitotta meg első vonalszakaszát Hietzingtől Perchtoldsdorfig. így Ausztria első gőzzel működtetett városi vasútja érdekes módon néhány nappal az után indult be, miután már megnyitották az első villamos szakaszt Mödlingtől Klausenig. A WT is végzett kísérleteket gőzüzemű közúti vasúti mozdonyokkal, amelyek azonban eleinte nem hoztak sikert, így kitartottak a lóvontatás mellett. Nem úgy az NWT, amely úgy döntött, hogy hálózatának jelentős részén bevezeti a gőz-üzemmódot. A gőzvasutak jelentősége főként a Bécs közelebbi és távolabbi környékén fekvő helységek összekapcsolásában állott. Ezeket a vasutakat is községesítették. A Krauss Gőzvasút robusztus mozdonyainak üzemeltetését átvette a város, és majdnem 40 évig jártak, miközben az NWT-vonalak gőz üzemmódját 1903-ban megszüntették. Bécs utolsó városi gőzvasútja 1922-ig közlekedett. Más városokkal összehasonlítva feltűnő a bécsi városi vasutak sajátságos helyzete. Miközben erőteljesen koncentráltak erre a közlekedési módra, modernebb tömegközlekedési eszközök, mint például földalatti vasút kiépítését elmulasztották a 19. században. Ezzel szemben Londonban már 1863-ban elkészült az első földalatti vonal, 1896-tól Budapest is rendelkezett villamosüzemű földalatti vasúttal. 1903-ban még (a közhasználatú jármüvek teljes forgalma ekkoriban kereken 213 millió utast tett ki) a for-