Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Eva Offenthaler: A tömegközlekedés Bécsben

galom 74%-ával a villamosvasutak birkóztak meg, mialatt a Stadtbahnra csak 15% jutott. A Stadtbahn Az 1898. június 1 -jen megnyitott bécsi Stadibahn (városi vasút) gőzüzemű vasútként kezdte meg működését. Tervezése során egészen határozott kritériumok voltak mérvadóak - ezek azonban csak azt eredményezték, hogy a tulajdonképpeni célnak - tehát, hogy a bécsi lakosság számára tömegközlekedési eszközzé váljon-nem felelt meg. A Stadtbahn-nak mindenekelőtt •meg kellett felelnie a katonai követelményeknek, és a távolsági vasútvonalak fejpályaudvarai közötti összeköttetést kellett megteremtenie. Ez olyan vonalvezetést eredményezett, amely a Hütteldorf- Hauptzollamt - Kai vonal kivételével csak körirányú forgalmat tett lehetővé, és nem volt alkalmas a lakó- és munkahelyek közötti gyorsforgalmi összeköttetés megteremtésére (amihez sugárirányú vonalak kellettek volna). Egy berlini mérnök állásfoglalásában az 1908-as évből ez áll: „Az állandóan emlegetett bécsi Stadtbahn mintapéldája mindannak a szerencsétlenségnek, amelyet egy — önmagában véve értelmes emberekből álló — bizottság okozhat ... A vonalvezetés kapcsán minden lehetséges szempont (katonai, esztétikai, távolsági vasúti forgalom, stb.) irányadó volt, csak a helyi forgalom szükségletei nem, ezért aztán olyan jóvátehetetlenül elrontották, hogy az lenne a legjobb, ha lebontanák, mivel most csak jobb létesítmények létrehozását akadályozza."9 A Wientallinie mégiscsak lehetővé tette a 13. kerület feltárását az építkezés számára. Csak a Stadtbahn 1925-ben elvégzett villamosításával és a város forgalmi hálózatába való bekapcsolásával tudott a vasút nagyobb jelentőségre szert tenni. Keletkezésének történetéhez: már az első városbővítés idején, 1857-ben, méginkább azonban a második városbővítés során 1890-ben ismételten megvitatták városi gyorsvasúti hálózat létrehozásának gondolatát, azonban nem jutottak gyakorlati eredményre. A gazdasági fellendülés időszaka a tervezetek bőségét hozta magával: 1871 és 1873 között 26 tervezetet és tervötletet nyújtottak be a kereskedelmi minisztériumhoz. Az 1873-as pénzügyi válság bekövetkeztével szünet állt be, azonban 1880 végén Bécs város magisztrátusa már ismét 30 gyorsvasúti tervet állított ki. A végrehajtásra elfogadott tervezet a vasutat fővonalakra (Gürtellinie, Donaustadtlinie a Pratersterntől Nussdorfig, egy elővárosi vonal Penzingtől Breitensee-n, Ottakringen, Hernalson, Währingen keresztül Heiligenstadtig) y Zitiert nach: ÀRTUR ÉRTÉL, Das Wiener Wohnungs- und Verkehrswesen, 6.