Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Frisnyák Zsuzsa: A városi közlekedés eszközei Budapesten

Frisnyák Zsuzsa A városi közlekedés eszközei Budapesten A város növekvő és egyre jobban strukturált közlekedési rendszerének fejlődése elválaszthatatlanul összefügg a főváros népességének gyarapodásával. A növekvő városban a 19. század valamennyi közlekedési eszköze (bérkocsik, omnibusz, lóvasút, villamos, földalatti) jelen van. A nem közforgalmú lovas kocsik, hintók viszont elhanyagolható szerepet töltenek be. Egy 1887-es felmérés Budapest területén 2534 személyszállító és 5063 teherszállító kocsit regisztrált. Összehasonlítva a fővárost 24 magyar törvényhatósági jogú város nem közforgalmú járműállományával, kiderül, hogy Budapest mutatói átlagosak, ill. átlag alattiak. Az ezer lakosra eső személyszállító jármüvek száma Budapesten - hasonlóan a többi magyar városhoz - meglehetősen alacsony: 5 személyszállító kocsi/1000 lakos. Ez az érték kilenc városban kedvezőbb, mint a fővárosban.1 Budapest

pozíciói sokkal rosszabbak a teherszállító jármű vek esetében. A fővárosban ezer lakosra alig 10 teherszállító jármű esik. Ugyanekkor ez az érték Szegeden és Pancsován 50 teherszállító jármű/1000 lakos. Budapest fejlett iparvasúti hálózata, a fuvarozók viszonylag magas száma (1892-ben 403 szállító iparosból 116-an a fővárosban működnek) nem tette múlhatatlanul szükségessé teherszállító kocsik birtoklását. Az 1870 előtti évtizedekben a város közlekedési eszközeit leginkább kisvállalkozók működtetik. Az 1870-es évtizedtől kezdődően lassan, de fokozatosan megváltozik a korszellem: a város közlekedési infrastruktúrájában egyre nagyobb szerepet játszanak a közlekedési vállalatok, részvénytársaságok. Az 1880-as évtized utolsó éveitől pedig már nem az invenció, hanem sokkal inkább az innováció jellemzi a közlekedés fejlődését. Már nem vállalkozó kedvű emberek ötletessége, speciális technikai ismeretei alakítják a város közlekedési struktúráját, hanem szabadalmak, gyártmányok, technikai fejlesztések formálják. Budapest nyitott az újdonságokra és büszke eredményeire. Az első fővárosi lóvasúti vonal (1866) Európában a hatodik. Budapest az első olyan európai város, melynek belvárosában [ Debrecen, Marosvásárhely, Kolozsvár, Pozsony, Pécs, Komárom, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Pancsova.