Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Frisnyák Zsuzsa: Közlekedési folyosók és városi térszerkezet Budapesten
dályozni egy olyan vasútvonal megépítését, mely a délvidék gabonáját közvetlenül, Budapest elkerülésével juttatja el a tengeri kikötőhöz.1 Budapest gazdasági egységei, a vasutak és kisebb mértékben a gőzhajózás működtetői (államigazgatás, közlekedési vállalatok) közötti szerteágazó kapcsolatrendszer pillanatnyi sajátosságai, ill. az ebből fakadó erőviszonyok befolyásolják és formálják az állam közlekedéspolitikáját, ösztönzői lesznek nagy állami beruházásoknak, tarifapolitikának.2 De ezen kapcsolatrendszer mentén áramlik az áru, az információ és maguk az emberek is. Ez a kapcsolatrendszer lesz a gerince a társadalmi és területi munkamegosztásnak. A modernizáció tárgyi feltételeinek (közlekedési beruházások, városrendezés) politikai alapját az Ausztria és Magyarország közötti kiegyezés, valamint Pest, Buda és Óbuda egyesítése teremtette meg. A főváros gyűrűs-sugaras térszerkezetét a Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1872-es szabályozási terve alapozta meg.3 A nagyvárosi ember gyors szállításához (nem pedig a gyalogos közlekedéshez) a városrészeket körutakkal, a város határait pedig sugárutakkal kiterjesztő úthálózat tűnt a legalkalmasabbnak. Budapest formálódó új utcaszerkezete már a járművel közlekedő ember szempontjait helyezi előtérbe. Nem véletlen, hogy a körutakon és az azokból nyíló, a Duna vonalától távolodó széles utakon (Andrássy út, Kerepesi út, Üllői út) tömegközlekedés létezik.4 A városegyesítés utáni periódusban - tehát tudatos városfejlesztés eredményeként - jön létre a budapesti életet máig átható gyűrűs-sugaras városszerkezet. Elkészülnek a város - jelentőségüket ma is őrző - modern útvonalai: az Andrássy út és a Nagykörút. A pesti oldal két nagy pályaudvarának forgalmi kapcsolatai is kiválóak: a Nyugati pályaudvar közvetlenül a Nagykörúton áll, a Keleti pályaudvar pedig kezdőpontja annak a hangsúlyos forgalmi tengelynek, amelyik a Rákóczi út, kiszélesített Kossuth Lajos utca, Erzsébet híd mentén áthalad a Duna jobb partjára és ott több irányban szétágazik.3 A város gazdasági egységei és a szállítási struktúrák közötti kapcsolatrendszer hatására specializálódó mikrokörzetek alakulnak ki. Ezek közül 1 Vő. ERDÖSI FERENC: A mezőgazdaság szerepe a magyar vasúthálózat kialakulásában. In: Agrártörténeti Szemle, 1986. 1-2. sz. 56-133. p. 2 Budapest gazdasági erősítését az állam a vasúti árudíjszabásokkal is támogatja. Ezek közül a legnagyobb visszhangot az 1891-ben életbelépő díjszabás keltett. A 11 árucikkre megállapított kedvezményes tarifa az exportra termelő malomipar, a fővárosi termény-kereskedelem konjunkturális helyzetét erősíti. 3 VADAS FERENC: Városrendezés Budapesten c. tanulmánya jelen kötetben. 4 Villamost csak a 15 méternél szélesebb utcákban lehetett létesíteni. 5 A pályaudvarok kiemelt közlekedési célpontok: még a bérkocsik tarifái is növekednek, ha az út egyik végpontja vasútállomás.
