Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Eva Offenthaler: Bécs hídjai

Nordwestbahnbrücke Az Északnyugati Vasút legjelentősebb építménye Bécs területén a Duna feletti híd volt. Ennek a vasútnak az építési engedélye szinte egyidejűleg született meg a Duna-szabályozás kormány általi engedélyezésével. így a Bécs és Jedlesee közötti, legnagyobbrészt a Duna árterületén fekvő szakasz kidolgozásánál megfelelő figyelmet kellett fordítani a szabályozási munkákra. Az újonnan létrehozandó városrész, a „Donaustadt" legfontosabb útjainak nyomvonalait be kellett vonni a tervezésbe. A Leopoldsberg felől nézve a Nordwestbahnbrücke volt az öt Duna-híd közül az első. Egyvágányúnak építették és a Donauuferbahnhoz vezető összekötő szakasz feletti áthidalásból, rakparti hídból (Donaukaibrücke), ami egyúttal jobbparti ártéri hídként is szolgált, a folyami hídból és a balparti ártéri hídból állt. A folyami hidat és a baloldali ártéri hidat 1870-1872-ben építették, a rakparti híd 1875-ben, az összekötővasút feletti híd pedig 1889-ben következett. A teljes hosszúság 885,10 métert tett ki. Városon belüli hidak Az állam által építtetett öt Duna-hídon kívül számos további híd épült a város területén a 19. század folyamán, amelyek közül sok már nem létezik vagy építészeti és funkcionális változáson ment keresztül. Közülük néhányat ismertetünk közelebbről az alábbiakban. Itt is szerephez jutott a vasat alkalmazó új hídépítési technológia. Az új anyagot öntöttvas, kovácsoltvas és acél formájában alkalmazták, és finomabb tagolású szerkezet megvalósítátást tette lehetővé, aminél igyekeztek összehangolni a funkcionális és az esztétikai szempontokat. Jelentős javulást hozott az Angliában kifejlesztett kavart acél, amelyet Bécsben első ízben a Karlskettensteg építésénél használtak fel 1827-1828-ban. Ezen felül a laposvaslánctagok feltalálásával lehetővé vált hosszú függőhidak megszerkesztése, mint például a Sophienbrücke, vagy a Rudolf- és Schikaneder-Kettensteg a Wien folyó felett. Sophienbrücke (Rotundenbrücke). A Zsófia főhercegnőről elnevezett hidat 1825. október 4-én nyitották meg, ez volt az első lánchíd a város területén. Egy kőhidat pótolt, amelyet Andreas Rasumofsky herceg építtetett 1810-181 l-ben, és a Práterbejutást könnyítette meg. Ezt a hidat azonban a komoly árvízkárok miatt 1819-ben le kellett bontani. A Johann Kudriaffsky vízépítési igazgató által alapított „Aktien-Vérein zum Bau der ersten Wiener Kettenbrücke" („Az Első Bécsi Lánchíd Építésére Alakult Részvénytársaság") építtette meg az új hidat Ignaz von Mitis építész tervei alapján. Eredetileg gyalogos és lovas forgalomra tervezték. Tartóláncai