Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)

2. Budapest székesfőváros csatlakozik a nemzeti ellenálláshoz

8 E. 1905 június 28. 9 BFL Kgy. jkv. 1905 június 28, FK. 1905 június 30, Budapest közigazgatása 1905-ben 28. sk., N. 1905 június 29, BpN. 1905 június 29, E. 1905 június 29, H. 1905 június 30, Hor­váth: i. m. 476., Gárdonyi Albert: Ötven esztendő Budapest székesfőváros történetéből (1873­1923) Bp. 1925.103. sk., Budó Jusztin: Budapest főpolgármesterei és polgármesterei 1873 óta. Bp. 1933. (a továbbiakban Budó: Budapest főpolgármesterei) 30. sk.. Pásztor Mihály: Darabontidők a városházán. Magyar Hírlap 1936 április 15, Kiss: i. m. 85. Vö. Harrer: i. m. I. kötet. 95. Az elfogadott 1905:931. közgyűlési számú határozat szövegét Id. BFL. Kgy. jkv. 1905 június 28, uo. Tan. ir. 1899-1-468, illetve uo. 1905-VI-1940, valamint FK. 1905 novem­ber 8. 10 PH. 1905 június 29. A kormány várható megtorló intézkedéseiről azonban már korábban is esett szó az ellenzéki sajtóban. A Hazánk 1905. június 24-i számában megjelent „A nemzeti ellenállás" c. vezércikkében az esetleges megtorló intézkedések között pl. említés történik királyi biztosok kiküldésének lehetőségéről is. 11 N. 1905 július 1, BpN. 1905 július 1. 12 BFL. Főpm. Ált. ir. 1905:419. 13 Az erre vonatkozó feljegyzést Id. uo. 14 Uo. Tan. ir. 1905-VI-1816. 15 Ld. erről BpN. 1905 július 1, E. 1905 július 1. 16 BFL. Tan. ir. 1905-VI-1816. 17 Ld. erről, valamint a július 1 -i tanácsülésről: N. 1905 július 2, BpN. 1905 július 2, E. 1905 július 2. Az Egyetértés egyébként arra is utal, hogy a tanács határozata meghozatalakor hivat­kozott arra is, hogy a nyugtabélyegért lerovandó összeg nem adó, hanem illeték, és így levo­nandó, mivel a vonatkozó törvények is, a kapcsolatos képviselőházi és közgyűlési határoza­tok is csak az adókról és nem az illetékekről szólnak. Ld. még a kérdéshez: E. 1905 július 4: ,,Egy bélyegtelen nyugta és még valami" c. cikket. A cikkíró - Kmetty Károly egyetemi tanár, ellenzéki politikus, országgyűlési képviselő - a tanácsot elmarasztalja a nyugtabélyeggel kap­csolatos határozata miatt, s kijelenti, hogy az Lung „törvényes" eljárásával szemben jogilag is helytelen; majd a szokásos demagógiával Lungot olyan „egyéniségként" aposztrofálja, akiknek „százezrei külön intézményes biztosítékok nélkül is biztosítanák a kormányok alkotmány­tiszteletét". 18 BpN. 1905 július 4, E. 1905 július 4, H. 1905 július 5. 19 Ld. erről a Népszava 1905 július 4-i számának „A visszatartott fizetés"c . cikkét. 20 BFL. Tan. jkv. 1905 július 6, N. 1905 július 7, BpN. 1905 július 7, E. 1905 július 7. A tanácsülésen - nyilván a nyári szabadságok miatt - a polgármesteren és Rózsavölgyi Gyula alpolgármesteren kívül mindössze öt tanácsnok vett részt. A javaslat mellett Lung György, Almády Géza és Bárczy István tanácsnokok, ellene Halmos és Rózsavölgyi, valamint Viola Imre és Vaszilievits János tanácsnokok szavaztak. 21 BFL. Tan. ir. 1905-VI-1816. Vö.: BpN. 1905 július 9. 22 E. 1905 július 9. 23 Uo. 1905 július 11. 24 BpN. 1905 július 12. 67

Next

/
Thumbnails
Contents