Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)
3. A főváros és a kormány közti konfliktus kiéleződése. A főváros királyi biztost kap. A királyi biztos tevékenységének kezdete
parancsnokának is küldött egy utasítást: ebben Rudnay biztosi kinevezését közölte, s felszólította, hogy Rudnay utasításait feltétlenül hajtsa végre, illetve, hogy szükség esetén csendőri karhatalmat is bocsásson a királyi biztos rendelkezésére. 102 Ugyanakkor került sor a királyi biztosi hivatalba beosztott hivatalnokok kinevezésére is Buth Károly miniszteri osztálytanácsos, Ebergényi Sándor miniszteri titkár, Pásztélyi István miniszteri segédtitkár, Tóth Géza miniszteri segédfogalmazó, György Henrik számtanácsos és Utrika Jenő irodasegédtiszt személyében. 103 Február 24-én a belügyminiszter az állampénztárt utasította Rudnay királyi biztosi fizetésének, illetve a királyi biztos mellé kirendelt tisztviselők fizetéseinek folyósítására 104 , valamintarra, hogy Rudnay hivatalos nyugtájára 5000 koronát fizessen ki, s azt mint elszámolandó előleget vegye nyilvántartásba. 105 Egy további intézkedésével a kormány a királyi biztos tekintélyének növeléséről is gondoskodni kívánt: a közös hadügyminiszterrel való megegyezés értelmében ugyanis meghatározott alkalmakkor katonai díszkíséret is rendelkezésére állott a királyi biztosnak. 106 A királyi biztosi tevékenységét megkezdő Rudnay - a kapott belügyminiszteri utasítás értelmében - mindenekelőtt rendőrfőkapitányi hivatalát adta át Boda Dezső helyettesfőkapitánynak 107 , az utóbbi viszont a maga részéről kirendelte Rudnay mellé állandó szolgálattételre a két rendőrségi tisztviselőt Beniczky Tamás és Gersich Lajos rendőrfelügyelők személyében. 108 Jelentkeztek továbbá február 21 -én a biztosi hivatalba beosztott tisztviselők is Rudnaynál, így a biztosi hivatal aznap már megkezdhette működését. 109 Február 21 -én szövegezték meg Rudnay „programját" is. „Az Újság" című napilap február 22-i számában jelent ez meg; de nem program, egyszerű kommentár formájában. E szerint a királyi biztos jogköre a kapott teljhatalom értelmében a hatáskörébe utalt kérdéseket illetően a lehető legtágasabb. Az érdekelt törvényhatóságok területén belátása szerint - és megfellebbezhetetlen fórumként - rendelkezhet mind a személyi, mind az anyagi kérdésekben. Jogában áll bármelyik tisztviselőt végérvényesen elmozdítani állásából, s ennek helyét, ugyancsak végérvényesen, és minden megszorítás nélkül, bármikor be is töltheti. Budapest vonatkozásában a lényegesebb pontok a következők: a főpolgármesteri állást a kormány nem fogja betölteni, mivel erre az állásra a királyi biztos mellett szükség nincsen. Az üresedésben levő polgármesteri, alpolgármesteri és tanácsnoki állások betöltése azonban feltétlenül szükséges. Megválasztásuk jogával élhet a közgyűlés, akkor, ha felosztására nem ad okot; ellenkező esetben a királyi biztos fogja kinevezni a főtisztviselőket. 110 Egyidejűleg a fővároshoz is intézett egy leiratot a királyi biztos; közölte kinevezésének megtörténtét, és azt, hogy működését megkezdte, majd jelezte: királyi biztosi kinevezését „szóbeli megállapodás alapján" február 24-én fogja a törvényhatósági bizottságnak egy kizárólagosan erre a célra összehívandó rendkívüli közgyűlésen bemutatni. 111 Egy másik - ugyancsak február 21 -én kelt - rendeletében pedig arra utasította a tanácsot - s ezzel lényegében végre is hajtotta azt a feladatot, amelynek megoldása végett királyi biztosi kiküldetésére sor került -, hogy a bírói letétből néhány napon belül visszavételre kerülő adóösszeget a tanácsnokok személyi és vagyoni felelősségének terhe mellett 48 óra alatt szolgáltassa be az állampénztárba. 112 A királyi biztos azonban február 21 én nemcsak rendeletei útján, de személyesen is felvette a kapcsolatot a fővárossal, pontosabban Rózsavölgyi Gyula helyettes főpolgármesterrel, illetve polgármesterrel. A napilapok tudósításai azonban erről meglehetősen zavarosak; nem dönthető 98
