Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)

3. A főváros és a kormány közti konfliktus kiéleződése. A főváros királyi biztost kap. A királyi biztos tevékenységének kezdete

hozott arra vonatkozóan, hogy a volt főpolgármester érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti, s hozzá búcsúiratot intéz,

81 majd a következő napon tartott tanácsülésen a levél fogalmazványát is jóváhagyta.

82 A közmunkák tanácsa a március 6-i ülésen foglalkozott Márkus és Halmos búcsúleveleivel, s nyugalomba vonulásuk miatt sajnálkozását fejezte ki;

33 a közigazgatási bizottság pedig a március 12-én tartott ülésében iktatta jegyzőkönyvébe az elnöklő Rudnay javaslatára Márkus érdemeit, s erről a volt főpolgármestert átiratban értesítette is a bizottság.

84 Ugyancsak jegyzőkönyvileg mondott köszönetet a törvényhatósági bizottság központi választmánya is; a választmány elnöki minőségében 9 esztendőn keresztül kifejtett tevékeny ségéért.

85 A polgármestereket azonban nemcsak hivatalos levelekkel és érdemeik jegyzőkönyvbe való beiktatásával búcsúztatták; búcsúünnepélyeket is rendeztek tiszteletükre. így február 19-én a tanács Halmos János tiszteletére;

86 majd 20-án a nyugalmazott polgármester a napilapok fővárosi rovatvezetőinek búcsúlátogatását fogadta.

87 Február 26-án Márkus és Halmos a főváros tisztviselői karától vett búcsút. A tisztviselők nevében Rózsavölgyi mondott beszédet, amelyre válaszolva Márkusék köszönetet mondtak a tisztviselőknek a munkájukban kapott támogatásért.

88 Néhány nappal a február 17-i közgyűlés után az alpolgármesteri és tanácsnoki állásokra való helyettesítések is megtörténtek, mégpedig a szokásos hivatalos út szigorú betartásával: Rózsavölgyi helyettes főpolgármesteri minőségében értesítette saját magát, mint helyettes polgármestert, hogy Halmos és Matuska lemondása, s ennek következtében a polgármesteri állás ideiglenes betöltése miatt megüresedett két alpolgármesteri állásra Viola Imre és Kun Gyula tanácsnokokat, a megüresedett tanácsnoki állásokra pedig Bódy Tivadar és Festetics Géza gróf tanácsjegyzőket helyettesíti, majd polgármesteri minőségében a helyettesítésekkel kapcsolatos adminisztratív intézkedéseket is megtette és az ideiglenesen kinevezett alpolgármesterek és tanácsnokok feladatkörét meghatározta.

89 Ezt megelőzően Rózsavölgyi a tiszti főügyészi teendők ideiglenes ellátásáról is gondoskodott: Alkér Emil tiszti ügyészt bízta meg a főügyészi feladatok intézésével, mivel Fülepp Kálmán tiszti főügyész - akinek nagy része volt a Rudnay mint főkapitány ellen indítani szándékozott fegyelmi eljárás előkészítésében - megrongált egészségi állapotára való hivatkozással február 18-tól kezdődően hat heti szabadságra távozott.

90 A főváros a főpolgármestere polgármester és az alpolgármester egyidejű távozása miatt esetlegesen bekövetkezhető zavaroknak tehát igyekezett elejét venni, s részben a királyi biztost is kész helyzet elé akarta állítani. De a kormány számára is elengedhetetlenül sürgős volt az ellenintézkedés: az országgyűlés feloszlatása után Rudnay királyi biztossá történt kinevezését haladéktalanul nyilvánosságra hozták. A miniszterelnök február 19-én már tájékoztatta a belügyminisztert és az érdekelt törvényhatóságokat (azaz Budapest székesfővárost és Pest-PilisSolt-Kiskun vármegyét) a királyi biztos kinevezéséről. A miniszterelnök a belügyminiszterhez intézett rendeletében a Rudnay teljhatalmú királyi biztossá történt kinevezését közlő formális bevezetés után konkrétan meghatározta a királyi biztos teljhatalmának jellegét, majd a királyi biztos kinevezésével kapcsolatosan a belügyminisztérium részéről hozandó intézkedésekre vonatkozóan adott részletes utasításokat. A királyi biztos teljhatalmáról a miniszterelnök a következőket írta: a királyi biztos hatalmat kapott arra, hogy „a törvényhatóság közgyűlését, köz94