Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)

1. Az 1905-1906. évi politikai válság előzményeiről. Budapest székesfőváros a válság előestéjén

feladatunk sem a városi vasutak történetének, sem a főváros és a közlekedési vállalatok kapcsolatának, illetve ezen kapcsolatok alakulásának részletes ismertetése. Azt természetesnek kell tartanunk, hogy az említett közlekedési vállalatok - amelyeknek a fővároshoz való viszonyát ismertnek tételezhetjük fel - messzemenően érvényesíteni kívánták érdekeiket, s éppen emiatt igyekeztek megszerezni, illetve szerezték meg a döntő befolyást a fővárosi törvényhatósági bizottságban. A főváros és a közlekedési vállalatok közötti kapcsolat azonban nem alakult egyoldalúan a főváros kárára; a főváros is igyekezett érvényesíteni, s többé-kevésbé érvényesítette is a maga érdekeit - a Városi Villamos Vasút Rt. megalakulásának támogatása is ilyen lépés volt például a főváros részéről. Magyarország dualizmuskori gazdasági fejlődésének problémáit ugyancsak ismertnek tételezve, arra a tényre is szükségtelen részletesebben kitérnünk, hogy az egyes vállalatok megalapításában, a rentábilis vállalatok tőkeemelésében stb. milyen meghatározó szerepe volt a pénzintézeteknek, elsősorban természetesen a nagybankoknak. így volt ez a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság és a Városi Villamos Vasút Rt. esetében is. A lényegében 1865-től működő Közúti Vaspálya Társaság az 1888-as évek második felétől minden jelentősebb pénzügyi műveletét a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal bonyolíttatta le, majd az 1895. évi tőkeemelés után, amelyhez a kölcsönt (a Länderbankkal együtt) ugyancsak a Kereskedelmi Bank folyósította, a vállalat részvényeinek egy jelentős hányada is a Kereskedelmi Bank tulajdonába került. Az 1891 -ben megalakult Városi Villamos Vasút Rt. először az Angol-Osztrák Bank érdekkörébe tartozott, az 1892. évi részvénykibocsátásban azonban a Kereskedelmi Bank is közreműködött. Később a Városi Villamos Vasút Rt. is egyre jobban a Kereskedelmi Bank érdekkörébe került, majd 1907-ben a vállalat új részvénykibocsátását már egyedül a Kereskedelmi Bank eszközölte. Mindez utal arra a szintén közismertnek vehető tényre, hogy a főváros és az egyes pénzintézetek, illetve pénzügyi csoportok között szoros kapcsolatok alakultak ki. Természetesen ezek a kapcsolatok nem csak közvetettek voltak. A közvetlen kapcsolatok elsősorban a főváros által felvett, illetve a fővárosnak folyósított kölcsönökkel összefüggő ügyleteket jelentették; illetve azt, hogy egyes pénzügyi műveleteit a főváros is különböző pénzintézetekkel bonyolíttatta le. Az 1890-1903 közötti időszakban a főváros részére folyósított kölcsönügyletekben az Angol-Osztrák Bank, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a MagyarÁltalános Hitelbank, a Magyar Jelzálog Hitelbank, a Hazai Bank Rt, a Magyar Agrár- és Járadékbank Rt., a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank, a Budapesti Bankegyesület Rt., az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár, a Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank Rt., a Magyar Országos Központi Takarékpénztár, valamint az Első Magyar Biztosító Társaság vett részt. A fővárosi pénzek kezelését elsősorban a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár és a Magyar Általános Takarékpénztár Rt. végezte. A fővárosnak nyújtott nagyösszegű kölcsönök természetesen arra ösztönözték az érdekelt pénzintézeteket, hogy a főváros pénzügyei felett minden lehetséges módon ellenőrzést gyakoroljanak. Érdekképviselői a törvényhatósági bizottságban is helyet foglaltak, ellenőrző tevékenységük azonban itt többé-kevésbé burkoltan, olykor többszörös áttételen keresztül valósult meg. Nagyon általánosan ezekre a tényekre is utaltunk már, a későbbiek során pedig megkíséreljük ezen állításunk további konkretizálását is. 24