Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)
5. A királyi biztos távozik. Az alkotmányosság és törvényesség helyreállítása
elnöknek címezve hamarosan el is küldte. Wekerle augusztus 8-án válaszolt a feliratra, köszönetét fejezve ki az üdvözletért a maga és kormánya nevében. 89 A pénzügyminiszter fentebb említett leiratát az őrzési díj visszafizetéséről a fővárosnak a tanács november 29-én tartott ülésén vette tudomásul, s intézkedett az összeg felvételéről, valamint bevételezésének módjáról; 90 majd az 1907 január 2-i közgyűlésen jelentette, hogy a kérdéses összeget a budapesti királyi pénzügyigazgatóságtól felvette és azt megfelelő módon bevételeztette. A közgyűlés a tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. 91 Közben elkészült a helyettes tiszti főügyész május 30-i jelentésének figyelembevételével a jog-, ipar- és rendészeti ügyosztály előterjesztése is a királyi biztos által kiadott rendeletekkel kapcsolatban; az előterjesztést a tanács a november 22-i ülésén tárgyalta. Az előterjesztésben az ügyosztály igen részletesen fejtette ki véleményét, illetve tette meg javaslatát a közgyűlési határozat utasításai értelmében. A tiszti főügyész jelentéséhez hasonlóan az ügyosztályi előterjesztés is abból indult ki, hogy a királyi biztos által kiadott rendeletek túlnyomó része olyan panaszokra, sürgetésekre és egyéb, hasonló jellegű ügyekre vonatkozott, amelyek már elintézést nyertek, de amelyek a „közigazgatási jogszolgáltatás területét" nem érintették; s így ezekre vonatkozóan nem tett semmiféle javaslatot sem az ügyosztály. A „lényegesebb érdemi ügyek" közé sorolt „az adók címén önkéntesen befizetett pénzösszegek ügyéről" viszont azt fejtette ki az előterjesztés, hogy ez a kérdés „az 1906. évi március 16-án kelt. . tiltakozó közgyűlési határozattal már megfelelő elintézést nyert"; az orvosi kinevezésekre vonatkozóan pedig ismertette a főpolgármester által már foganatosított intézkedést, s közölte, hogy ezzel az intézkedéssel „a főpolgármesteri hatáskörben a jogfolytonosság helyreállíttatott". Az „önkormányzati jogfolytonosság megóvása érdekében" még megteendő intézkedésekkel kapcsolatban az előterjesztés a tiszti főügyész javaslatában foglaltakat szinte betűhíven átvéve a főügyészhez hasonlóan ugyanarra az álláspontra helyezkedett, hogy ebben a vonatkozásban a történtek alapján bármiféle további lépés szükségtelen. A királyi biztos parancsára Chrisztl Józsefné „politikai magatartásáról" adott polgármesteri véleményről azt fejtegette az előterjesztés, hogy az a „nagyváradi m. kir. posta és távirdaigazgatóság által közölt kérdőpontoknak" megfelelően, s az „ez irányban véleményezésre felhívott" VII. kerületi elöljáróság előterjesztése alapján készült; majd hozzátette, hogy „. . . ah. polgármesteri jelentés szövegéből - annyival is inkább, mert nőről van szó, kitűnik, hogy a politikai magatartás megjelölése valójában a közéletben tanúsított magatartást jelenti." Andreánszky tanári állásaiból történt felmentésével kapcsolatban viszont azt jegyezte meg, hogy a királyi biztos rendelete expressis verbis kimondta: „rendelem, hogy dr. Andreánszky Jenő orvos". . . stb.; s így „e kir. biztosi intézkedés tartalma szerint parancsoló irányban megnyilatkozó teljhatalmi akarati kijelentés volt, kibocsátása a fellebbezhetetlen teljhatalomból eredő kényszeren alapult, mely érdemleges rendelkezéssel szemben a tanács feladatát csupán az intézkedés formai ténylegesítése képezte"; s bár kétségtelen, hogy a királyi biztosi rendelet és a tanácsi határozat közt „alakilag" volt „ugyan eltérés - de érdemben a kir. biztos korlátlan hatalmi kényszere döntött". A közgyűlési határozatnak arra a rendelkezésére vonatkozóan pedig, amely arra szólította fel a tanácsot, hogy az „önkormányzat körén kívüleső intézkedések" megtételéről, továbbá „a királyi biztosi hatáskör természetének megállapítása végett" jelentést terjesszen fel a belügyminiszterhez, az ügyosztály annak a véleményének adott kifejezést, hogy ezt a jelentést a tanács annál is inkább hozza javas162