Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)

5. A királyi biztos távozik. Az alkotmányosság és törvényesség helyreállítása

hány héttel korábban -, valóban jegyzőkönyvileg mondtak köszönetet a városatyák.

74 Bárczy polgármesteri hivatalát már a közgyűlést követő napon elfoglalta, aznap - június 20-án különböző küldöttségeknek, valamint a városatyák egy részének tisztelgő látogatását fogadta;

75 míg a tanács tagjai a június 21 -i tanácsülésen üdvözölték polgármesterré történt megválasztása alkalmából.

76 A kerületi elöljárók a június 22-én megtartott ülésükről küldtek az újonnan megválasztott polgármesternek üdvözlő iratot.

77 A következő nap a levéltár, majd a fővárosi szanatóriumok vezetői tisztelegtek nála;

78 üdvözlő látogatásokra azonban még napok múlva is sor került.

79 Közben lezajlott az alpolgármester megválasztása is; a június 25-i közgyűlés a kijelölő választmány által harmadik helyen jelölt Vaszilievits János tanácsnokot választotta meg alpolgármesterré 188 szavazattal, míg az első helyen jelölt Kun Gyula 123 szavazatot kapott. A második helyen jelölt Vosits Károly időközben visszalépett a jelöltségtől.

80 A polgármesteri és az alpolgármesteri állások betöltésével az ezen állásokra való helyettesítések szükségessége is megszűnt. Rózsavölgyi helyettes polgármestert a helyettesítés alól a közgyűlés mentette fel, míg Viola Imre, illetve Kun Gyula helyettes alpolgármesterek felmentését a főpolgármester eszközölte június 20-án,

81 illetve 26-án kelt rendeleteivel.

82 Június 26-án a polgármester a maga hatáskörében az alpolgármesteri teendők megosztásáról, valamint a megüresedett tanácsnoki állások helyettesítés útján való betöltéséről intézkedett. A pénzügyi és gazdasági ügyosztály élére ekkor Bódy Tivadar, a közoktatásügyi ügyosztály élére Festetics Géza gróf került helyettes tanácsnoki minőségben.

83 Fülepp Kálmán tiszti főügyész főpolgármesterré történt megválasztása ugyanakkor a tiszti főügyészi állásra való helyettesítést is szükségessé tette. Erről a főpolgármester egy május 19-én kelt rendeletével gondoskodott, s a tiszti főügyészi állásra ideiglenesen Melha Kálmán tiszti ügyészt nevezte ki.

84 A főpolgármesternek ezt az intézkedését a közgyűlés május 23-án jóváhagyólag tudomásul vette.

85 A főtisztviselői állásoknak helyettesítéssel való betöltése természetesen csak átmeneti megoldás volt; így aztán szeptember elején a főpolgármester kiírta a pályázatot a tiszti főügyészi, a két tanácsnoki, a főjegyzői és a többi üresedésben levő tisztviselői állásra;

86 majd a szeptember 26-i közgyűlés tanácsnokokká Bódy Tivadart és Rényi Dezsőt, tiszti főügyésszé pedig Melha Kálmánt választotta meg;

87 s október végéig a többi megüresedett tisztviselői állás betöltése is megtörtént. így tehát személyi vonatkozásokban az alkotmányosság helyreállítása a fővárosnál megtörtént, s jogi vonatkozásokban is folyamatban volt. A főváros fenti intézkedései a kormány intencióinak - legalább is formailag - messzemenően megfeleltek; a kormány ellenszenvét azonban csak részben sikerült leküzdenie. A13 131 korona őrzési díjat például visszautalványozta a minisztérium a fővárosnak,

88 a törvényhatósági bizottság üdvözlő küldöttségét azonban fogadni már nem volt hajlandó. A miniszterelnök, akivel ebben az ügyben a főpolgármester az április 12-i közgyűlés után rögtön fölvette a kapcsolatot, a küldöttség fogadását megígérte ugyan, de az időpont megjelölését minduntalan elhalasztotta az országgyűlési, majd a delegációs tárgyalásokra való hivatkozással; mindaddig, amíg a főváros illetékesei megértették, hogy az idő „most már erre nem alkalmas". így a július 4-i közgyűlésen a főpolgármester a miniszterelnökkel való megállapodás alapján azt javasolta, hogy a törvényhatósági bizottság „a személyes tisztelgés mellőzésével" felirat útján üdvözölje a kormányt. A közgyűlés a főpolgármester javaslatát elfogadta, s az üdvözlő feliratot a miniszter161