Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)

5. A királyi biztos távozik. Az alkotmányosság és törvényesség helyreállítása

tett Preyer Hugó, sőt Rózsavölgyi is; ez utóbbinak jelöltségéről azonban azt jegyezte meg az Egyetértés cikkírója, hogy „bizony az ő szereplése sem volt oly kidomborodóan hazafias", hogy a közgyűlés támogatására számíthatott volna.

60 A lap ugyanezen száma Márkus jelöltségét is újra szóba hozta; azonban azzal a megjegyzéssel, hogy „a kerületek új beosztására vonatkozó fellebbezés aláírása Márkusnak oly sokat ártott, hogy a terv (ti. a polgármesteri állásra való jelölésének terve) dugába dült". Majd arról adott hírt a cikkíró, hogy egy „új" (!) név, Bárczy neve, „került homloktérbe", s hogy Bárczy mellett nemcsak a bizottsági tagok nagy része foglalt állást, de a fővárosi tisztviselői kar is szívesen látná őt a polgármesteri székben. Ugyanott még arról is olvashatunk, hogy leendő alpolgármesterként Vaszilievits János tanácsnokot is kezdték emlegetni. Néhány nappal később azután arról cikkezett az Egyetértés, hogy a legesélyesebbek a polgármesterségre Bárczy és Sipőcz, míg leendő alpolgármesterként ez alkalommal Rényi Dezső helyettes tanácsnokot hozta szóba.

61 A polgármester személye körüli találgatások a későbbi hetek folyamán is állandó jelleggel az érdeklődés előterében állottak,

62 s egyidejűleg a kapcsolatos adminisztratív intézkedések megtételére is sor került. A polgármesteri állásra való pályázat kiírása egyébként azért is késett, mert a Halmos polgármester nyugdíjazását kimondó közgyűlési határozatnak a megüresedett polgármesteri és alpolgármesteri állásokra való pályázatok kiírását elrendelő része ellen formai okok miatt egy Fekete János nevű budapesti lakos fellebbezést nyújtott be a belügyminiszterhez, aki a fellebbezést csak május 23-án utasította el.

63 Május 29-én azután Andrássy felszólította a tanácsot, hogy a pályázatot a polgármesteri állásra hirdesse ki; felmerült azonban az a terv is - Polónyiék részéről -, hogy a polgármester megválasztását halasszák el. A Polónyiékkal szemben szervezkedő városatyák egy június 2-án tartott értekezleten viszont úgy határoztak, hogy mindenképpen követelni fogják a polgármester-választásnak még június hónap folyamán való lebonyolítását.

64 A június 6-ra összehívott közgyűlésen erről a kérdésről igen éles vita bontakozott ki. A kétféle álláspontot Rózsavölgyi Manó, illetve Kasits Péter képviselték. A Rózsavölgyi Manó által benyújtott javaslat a polgármester-választás június hónap folyamán való lebonyolítását kívánta határozatként kimondatni a közgyűléssel, mégpedig úgy, hogy az fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtandó legyen; ezzel szemben Kasits a polgármester-választásnak a községi választások lebonyolítása utáni időre való elhalasztása mellett szállt síkra, s álláspontja mellett azzal érvelt többek között, hogy - mint mondotta - „a régi idők, a régi rendszerek letűntek, a polgárok követelik az ő törvényes befolyásukat". A demokratikus szerepben való tetszelgés azonban elég hamar lelepleződött, mert beszédét rögtön ez után a mondat után azzal folytatta Kasits, hogy „a politikai választásoknál is szervezkedett a polgárság, a régi pártok úgyszólván eltűntek és a volt ellenzéki pártok oda törekszenek, hogy elfoglalják a közteret, amelyből eddig ki voltak zárva. Különösen ki voltak zárva éppen a városi és községi ügyekből és ezen testületben való képviseltetéstől. Amikor tudjuk - fűzte tovább gondolatmenetét Kasits -, hogy ennek a testületnek a fele megújítás alá kerül, amikor tudjuk, hogy új választás előtt állunk, amelynél fogva jogosítva van a polgárság a maga befolyását gyakorolni, méltán várhatja a lakosság ettől a testülettől, hogy mintegy formális jogával élve ne oktrojálja a fővárosra a maga akaratát." Kasits érvelésével Pollacsek Sándor szállt szembe. Pollacsek egy közbeszólásában megjegyezte, 158