Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
GAUCÍK ISTVÁN A POZSONYI SZŐLŐMŰVELŐK ÖNSZERVEZŐDÉSE A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN1 A Pozsonyi Szőlőművelők Egyesületének tagjai 1911-ben nagy jubileumra készülődtek. A hosszú múltra visszatekintő polgári társulás, mely évtizedeken keresztül pótolhatatlan társadalmi és gazdasági szerepet vállalt fel és nagyban hozzájárult az egykori magyar koronázóváros fejlődéséhez, ekkor ünnepelte alapításának ötven éves évfordulóját. A K. szignójú, ismeretlen, de egy nagy ívű és alapos, társadalomtörténeti nüánszokkal tarkított egyesülettörténetet jegyző újságíró - biztosan nem Kosinszky Viktorról lehet szó, aki szorosan kötődött a pozsonyiakhoz, de ekkor már majd két évtizede a tarcali vincellériskola igazgatója volt - szerint „Szőlőmüveseink munkaszorgalma, példás összetartása és céltudatos fegyelmezettsége nélkül Pozsony csakugyan szegényebb volna egy oly faktorral, amely igen sokszor a polgári józanság és az egészséges haladás javára billenti a városi közügyek mérlegét. Ha még hozzávesszük, hogy Ők, mint a szó legszorosabb értelmében hónuk anyaföldjében (sic!) gyökeredző egzisztenciák, a városhoz való szerető ragaszkodást mindenha össze tudják egyeztetni a magyar hazafiság követelményeivel, talán eleget tettünk újságírói kötelességünknek.”2 Tény, hogy a lokálpatriotizmus általában a német és magyar városi középrétegek körében egyfajta identitásképző tényezőként működött, a szőlőbirtok és a ráépülő borkereskedelem pedig már a középkortól fontos egzisztenciákat és társadalmi státusokat teremtett. A honszeretet, mely hungams tudatra épült, szintén a német polgárság egyik ismertetőjegye volt, mely azonban a dualizmus korában, főképpen a 19. század utolsó két évtizedétől, az egymásnak feszülő nacionalizmusok időszakában már megváltozott, kontúrjai elkoptak: a nemzeti közösségek közti távolságok növekedtek. Az 1918-as impériumváltás hozta 1 A tanulmány a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében (Historicky ústav Slovenskej akadémie vied, v. v. i.), a következő kutatási program keretén belül készült: VEGA c. 2/0069/21 A polgárság szerepe a rendi és a polgári társadalom modernizációs folyamataiban (Táto práca vznikla v rámci projektu VEGA c. 2/0069/21 Uloha mestianstva v modemizacnych procesoch pri prechode od stavovskej k obcianskej spolocnosti [Uhorsko a Slovensko 1780-1918], rieseného v Historickom ústave SAV, v. v. i.). A tanulmányban a pozsonyi szőlőgazdák és a szőlőművelő egyesület tisztviselőinek neveit eredeti német alakjukban használom. 2 Nyugatmagyarországi Híradó, 1911. november 26. 271. sz. 1. p. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. 2021. 329-345. p.
