Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
162 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében tak. Ez a szokás a falvak lakosságának három csoportra történő rétegződéséhez vezetett. Az örökléséből kiszorulók rétege folyamatosan nőtt, ők a szomszédos falvak határának földjeiből igyekeztek megművelésre valót vásárolni.19 Bél Mátyás híres 18. századi országleírásának Komárom vármegyével foglalkozó kötete szerint a Bánhidához közeli Somlyó-hegyen egykor szőlők nőttek, az ő korában azonban már tölgyek nőtték be.20 Véleménye szerint a falu területe földművelésre kevéssé alkalmas és szőlőt is csak nehezen tudtak telepíteni a Szőlőhegyen. A hozamból nehezen éltek meg a lakosok, de az uraságnak impozáns fogadója volt a fontos kereskedelmi út mellett.21 Fényes Elek 1848- ban készített országleírásában is hasonlókat ír Bánhidáról, míg Alsógallának két szőlőhegyét, Felsőgallának pedig a Keselő-hegy alatti szőlőjét említi.22 A jobbágyok az uradalomban a természeti adottságokból kifolyólag a gyümölcstermelésen belül a szőlőművelést részesítették előnyben. A majorsági gazdálkodásban ennek ellenére a szőlőművelés jelentéktelen volt a többi művelési ághoz képest. Bár történtek kísérletek a termőterület növelésére, gyakran csak a régi tőkéket cserélték újabbakra. Az uradalomnak a szőlőműveléshez képest sokkal több haszna volt a bordézsma behajtásából, illetve a borforgalmazásból származó jövedelmekből. A bérmunkásokkal való igényesebb termelés nem tudta felvenni a versenyt a dézsmaborral, de mint azt a tisztiszék éppen a bánhidai szőlővel kapcsolatban megállapította, volt, ahol a robottal való megműveltetés sem hozta vissza a költségeket.23 Ezt a folyamatot Szekfű Gyula a magyar bortermelő általános lelki alkatára vezette vissza, mert szerinte nem volt érdekelt abban, hogy borából pénzt szerezzen.24 Vele ellentétben Szabad György szerint - a már említett monográfiában a tata-gesztesi uradalom példáján keresztül - ez sokkal inkább az Ausztriának való alávetettséggel, illetve a feudális rendszer jellegzetességeivel magyarázható, amit részletesebben ki is fejt.25 A szüret idejét a tisztiszék szabta meg, hogy a megye tisztjei a kádárokkal együtt a megfelelő időben le tudják mérni és át tudják venni a mustot, valamint a kiforrott bort a jobbágyok és zsellérek borospincéinél és házainál. Ellenőrizték azt is, hogy nincs-e rejtegetett bor, és az átadott bor minőségén rontottak-e 19 Fatuska 1992. 60. p. 20 Bél 1989. 6. p. 21 Uo. 89. p. 22 Fényes 1848. 178. p. 23 Szabad 1956. 91. p. („az Uraságnak Bánhídi Szőlleje eddig Robotosok által míveltetvén a reá tett költségeket már több esztendőktől fogva bé nem hozta... ") 24 Szekfű 1922. 47^18. p. 25 Szabad 1956. 90-95. p.
