Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Berecz Anita: „Az Egyház áldozik a haza javáért imát és dézsmát” 75 részéről szedett díjak összege 989 váltóforintot tett ki. A városban megszűnt terhek összege tehát 16129 váltóforintot jelentett, így 6%-os kamat mellett 100 806 váltóforinttal kalkuláltak. Mivel ez az összeg meghaladta az 50000 pengő forintot, az arányosság érdekében minden alkalommal akkora összeget akartak kivetni, ami a megváltási összeghez kellett. A díjak kiszabásánál egyértelműen figyelembe vették az érdekeltségi csoportokat, hiszen a legelő, pálinka- és bormérési jog mindenkit egyaránt érintett, illetve az iskolák építését is közérdeknek tartották, így ennek törlesztése a községi pénztárból történt. A borkilenced megváltási összege viszont kizárólag a telek- és szőlőbirtokosokat terhelte.54 A Korponay György városi tanácsnok és számvevő által készített tervezet a gyakorlatban azonban már kevésbé állta meg a helyét. 1855 augusztusában ugyanis elkezdték szedni a váltságdíjat és a fizetésnél ugyan sokan készségesnek mutatkoztak, a szüret előtt mégsem voltak képesek törleszteni a rájuk szabott összeget. Emellett pedig már a földalapú adó fizetési kötelezettsége is terhelte a város lakóit. Sokan sérelmezték továbbá, hogy olyan személyeken is követelik a váltságdíj összegét, akik nem voltak állandó lakosai a városnak, tehát jogokat sem élveztek. így döntést hoztak arra vonatkozóan, hogy a papokat, az állami hivatalnokokat, a nyugalmazott katonatiszteket, vagyis olyan személyeket, akik a városban ideiglenes lakást tartottak fenn, nem lehet fizetésre kötelezni.55 Ezt követően a bizottmányi ülés annak érdekében, hogy az 1855. szeptember 8-i határidő előtt rendezni tudja az ügyet, 30000 pengő forint kölcsön felvétele mellett döntött, melynek intézésével a polgármestert, Bemett Ferencet hatalmazták meg.56 A kölcsön felvétele viszonylag nehezen ment, ugyanis többszöri és több helyen való próbálkozást követően csupán 1858 márciusában szavaztak 40000 pengő forint, 7%-os kamatozású, 32 éves törlesztés melletti záloglevelek felvételéről, olyan kijelentéssel, hogy abból 10000 forint az iskolákra fordítható.57 A váltságdíj összegével kapcsolatban pontosabb elszámolás az 1858. októberi jegyzőkönyvből ismert. A polgármestertől ekkor tételes kimutatást, elszámolást kértek, mivel a városban már különféle hírek kaptak szárnyra egy állítólagos szabálytalan ügykezeléssel kapcsolatban. A beszámoló alapján az osztrák nemzeti bankból felvett 30000 pengő forintból az első féléves kamat levonásával 24 852 pengő forintot kapott meg a város. Tekintettel a pénztár kiürült állapotára, az 1857. szeptember 4-én Ferenc József látogatására ren54 MNL HML V.41.1. 1855. május 18., május 25. 55 MNL HML V.41.1. 1855. augusztus 9. 56 MNL HML V.41.1. 1855. augusztus 21. 57 MNL HML V.41.1. 1858. március 8.
