Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

74 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében maradt fenn forrás. Mindenesetre a hosszas tárgyalásokat követően 1854. de­cember 2-ára a városban gyűlést hirdettek annak érdekében, hogy a megegye­zés tartalmát ismertessék a lakossággal.49 A részletesen felolvasott szerződési pontokat a város lakossága közfelkiáltással jóváhagyta és hálájának jeléül az érseki palota elé vonult, majd felsőbb jóváhagyás érdekében továbbították azt a megyefőnöknek.50 Az 1854. december 10-én aláírt megegyezés értelmében a város 50000 ezüstforint készpénzzel megváltotta a borkilencedet, melyből az érsek 10000 ezüstforintot két külvárosi iskola felújítására ajándékozott. A bor-, pálinka- és sörmérésért fizetett haszonbérleti díjat elengedte, egész évben szabadon főzhették, mérhették a bel- és külvárosi lakosok egyaránt.51 Emel­lett, 18 000 hold földterületből mintegy 11 000 hold a város tulajdonába került, a fennmaradó 7000 hold pedig a korábbi földesurak birtokában maradt.52 Az egyezséget a budai helytartóság 1855. április 15-én hagyta jóvá, majd ezt kö­vetően már a megajánlott összeg beszedése, az új határ és az újonnan a város birtokába került legelők felmérése kezdődött el. Az egyezség során tehát lé­nyegében a korábbi érseki ajánlat valósult meg, hiszen a bordézsmáért 50000 ezüstforintot fizettek, megkapták a kijelölt legelőket és lemondtak a per folyta­tásáról. Az, hogy a város lakossága ilyen nehezen tudott elállni a per folytatá­sától vagy egy újnak az indításától, arról tanúskodik, hogy még 1853 után sem mondtak le teljes egészében arról, hogy van esély az állami kárpótlásra. Az örökváltság ügye azonban még közel sem zárult le, hiszen három évig várni kellett arra, hogy a város fizetni tudjon, és a dolog végére pont kerüljön. Ebben többek között közrejátszottak azok a tények, hogy a felsőbb jóváha­gyás érdekében többszörös közbenjárásra volt szükség,53 emellett a hitelfelvé­tel ügye sem ment zökkenőmentesen. A szerződésben meghatározott összeget - borkilenced megváltása 40000 pengő forint, a szalai külvárosi népiskola felépítésére és a makiári külvárosi iskola bővítésére 10000 pengő forint meg­oszlásban - a megszűnt terhek tőkeösszegének és a bormennyiség akónkénti árának figyelembevételével tervezték fizetni. A hitel visszafizetéséhez készített tervezet szerint az évenként fizetett bordézsma 9620, a legelőbér 220, a pálin­kamérési és bormérési jog 2000, a bel- és külvárosi telkek után évenként fizetett bér 3300, a szőlőalja és szőlők közti terek után az egri érsekség és főkáptalan 49 MNLHMLV.41.1. 1854. december 4. 50 MNL HML V.41.1. 1854. december 2. és 10. 51 MNL HML V.l .d 22. 52 MNL HML V.41.1. 1854. december 4. 53 Problémát és városi elégedetlenséget okozott, hogy még 1856 februárjában a Heves me­gyei hatóságtól olyan rendelet érkezett a bizottmányhoz, amely a bormérés jogát megtil­totta a külvárosi lakosoknak. MNL HML V.41.1. 1856. február 7.

Next

/
Thumbnails
Contents