Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
BERECZ ANITA „AZ EGYHÁZ ÁLDOZIK A HAZA JAVÁÉRT IMÁT ÉS DÉZSMÁT” Az 1854. évi egri örökváltsági szerződés* Az 1848-as áprilisi törvényeket követő jobbágyfelszabadítás végrehajtása során felmerült kérdéseket - a szőlő ügyét leszámítva - az úrbéri birtokrendezési perek alkalmával rendezték. A volt jobbágyok és a földesurak birtokrendezéssel kapcsolatos magatartására, a perek eredményeinek bemutatására kiemelt figyelem fordult az 1960-1970-es években. A szőlőművelésben érdekelt települések örökváltsági szerződésének folyamatával és még inkább azok társadalmi - személy szintű, több tényezőt (rokoni kapcsolat, adásvétel, választójog) figyelembe vevő - hatásaival már kevesebbet foglalkoztak a történészek.1 A kérdés vizsgálata azonban a 19. század átalakuló, szőlőművelésben érdekelt városi társadalmának történeti problémaköreit illetően kiemelkedő jelentőséggel bír. Az örökváltsági szerződések alapját képző jogi helyzet, a földek úrbéres minőségének tisztázása, illetve az egyezség körülményeinek, feltételeinek meghatározása ugyanis nem volt érdektelen, hiszen mindez jelentős szerepet játszott a polgári földtulajdon, a szőlő- és földbirtokstruktúra kialakulásának folyamatában. A szerződés rövid időn belüli megkötése mindkét félnek érdekében állt: minél előbb megkapta a volt földesúr a váltságdíj összegét, annál hamarabb tudott hozzálátni birtokainak korszerűsítéséhez, a szőlőbirtokosok pedig megszabadulhattak a dézsmafizetés terhétől.2 Egy anyagilag jól sikerült megegyezés hosszú távon nagyban befolyásolta a település további fejlődését, annak dualizmus kori városhierarchiában betöltött szerepét. Emellett egyértelmű, hogy a föld-, illetve szőlőtulajdon a liberális jogkiterjesztéssel járó választójogi rendszerben is kiemelt jelentőséggel bírt, fontos választójogi kategória* A tanulmány elkészítését az NKFIH (OTKA) K 13478 azonosítószámú, a Dualizmus kori parlamentarizmus regionális nézőpontból című pályázat támogatta. 1 Társadalomtörténeti vonatkozásban mindenképpen ki kell emelni a kataszteri iratok 1960- as években elinduló feldolgozását. A földbirtok jobbágyfelszabadítás utáni változásának társadalomtörténeti vizsgálatára többek között ld. Orosz 1962. 109-129. p., Orosz 2009. 295-315. p„ Kövér 2011. 2 Voltak települések, ahol a szőlőbirtokosok mindent elkövettek a megváltás érdekében, az uradalom ennek ellenére mondvacsinált okokkal megakadályozta már az eljárás elindítását is. A somogyi és tolnai szőlőbirtokok váltságát érintő bonyodalmakra ld. Tóth 1973. 159— 188. p. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. 2021. 61-80. p.
