Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
52 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében olcsón 18 akó bort. Időnként a tanácsosok és a vezető tisztségviselők ugyancsak hozzájutottak kedvezményesen a városi borhoz, de ők csak néhány akót kaphattak ilyen feltételekkel. Az említett városi alkalmazottakkal közel azonos időben Wolf Bösinger tanácsos és kvártélymester egyetlen akó bort vásárolhatott nyomott áron.65 Lehetőség szerint borral fizettek a legkülönfélébb városi megrendelések teljesítőinek. Az 1710-es évek elején rendszeresen kaptak néhány akó bort, ünnepek idején meghívták egy pohár italra a Szentháromságoszlophoz a biai kőbányában dolgozó kőfejtőket, a kőfaragókat, a követ Budára szállító fuvarosokat, a munkát vezető Johann Hölbling építőmestert pedig többször megajándékozták. A Szentháromság szoboralakjainak kifaragásával megbízott Philipp Ungleichnak 1711-1712 folyamán 23 akónyi bort utaltak ki. Wolf Bösinger tanácsosnak a szobor kifestését 2 akó borral köszönték meg.66 A magisztrátus a város által felvett kölcsönöket ugyancsak borban törlesztette, 1705-ben a városnak hitelező Eckher tanácsos, később pedig a polgár Martin Aichinger (180 akó) kapott a város kisegítéséért bort.67 A háború és a járványos évek alatt nemcsak a város, hanem a családok is eladósodtak, a gazdasági válság az ingatlanok árát is lenyomta, jelentőségük miatt a szőlők bizonyultak a legértékállóbb befektetésnek. A bor még évekig elfogadott fizetőeszközként szolgált, a magisztrátus például elfogadta a polgárdíj megváltását pénz helyett borban, amiért 8-10 akónyi mennyiséget kértek. Továbbá azt is lehetővé tették, hogy a porció (a hadiadó természetben fizetett része) hátralékát az érintettek borban róják le.68 A magisztrátus Bécsbe küldött kérvényében igyekeztek elérni, hogy a városra kivetett porciót fogadják el borban, de nem jártak sikerrel. Az 1708-ban Budára mint szabad királyi városra kirótt országgyűlési illetéket ugyancsak megpróbálták borral teljesíteni, sőt odáig merészkedtek, hogy 1709 tavaszán hajón Pozsonyba szállították a bort, amit a Magyar Kamara rossz néven vett.69 65 BFL IV.1006.e Főkamarási számadás (1706-1710) 14. köt. 25. p. 66 BFL IV.1007.b Alkamarási számadás 1710. április 5. - 1711. március 31., 1711. április 1.-1712. április 30. 67 BFL IV. 1007.b Alkamarási számadás 1710. április 5. - 1711. március 31. 68 BFL IV.1007.b Alkamarási részszámadás 1712. május 1. - december 31., Borszámadás 1715. január 1.-1716. december 31. Nagy J. 2016. 45. p.69
