Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Géra Eleonóra: A borok városa, a város bora 51 szári hivatalnokok jóindulatát megnyerni a város ügyes-bajos dolgai ügyében. 1704-ben a szabad királyi rangot biztosító Diploma Leopoldinum kihirdetéséért Laczkovics László vármegyei jegyzőnek 4 akó fehérbort küldött köszönetképpen a város.60 Hasonló megfontolásból Buda város országgyűlési követei sem utazhattak üres kézzel a diétákra, előfordult, hogy a városi pince készletéhez vásárolni kellett. 1708-ban a budai követként Pozsonyba küldött Ulrich Benedikt Maylin szindikus 108 akó bort vitt magával.61 1710-ben 175 forint értékben vittek Bécsbe borokat, hogy az ágens ennek segítségével támogatókat szerezzen, de küldtek Pozsonyba is a Magyar Királyi Udvari Kamara egyik tanácsosának (32 forint). Ebben az évben az előbbi tételek beszámításával 300 forintért vett a város bort, hogy minden pártfogóját illően megajándékozhassa. 1712-ben a szállítási költségekkel együtt megközelítőleg 320 forint értekben küldtek vásárolt bort Pozsonyba, a városi szőlőkben szüretelt bor eljuttatása a megajándékozottakhoz pedig 113 forintba került. 1714-ben már rendkívül nagy összeget, mintegy 945 forintot költöttek ajándékokra, főként borra. Ebben az évben egyébként a város tulajdonában lévő - a más jogcímen ideiglenesen felügyelete alá vont parcellákét nem számítva - szőlők megművelésére a szüret költségei nélkül 460 forintot költöttek.62 Az alkamarás 1720-ban készült elszámolása szerint a következő évtizedben az ajándék címén kiadott borok mennyisége még tovább emelkedett, nevezett évben 477 akónyi hordót adtak ki a városi alkalmazottak borjárandóságával és a megtisztelni kívánt személyek ajándékával. Kivételes eseménynek tekinthetjük 1716-ban a Lipót főherceg születése örömére rendezett hálaadást és körmenetet követő nagy népünnepélyt, amelynek alkalmából a városi pincéből 17,3 akó bort osztottak szét.63 A Rákóczi-szabadságharc idején a készpénzt a több évig kurucveszélyben élő Pest-Budán a bor helyettesítette. A magisztrátus, amikor kiürült a városi kassza, a fizetések egy részét borban adta ki, hogy „az emberek legalább valamit kapjanak”, a hóhér munkájáért például 11 Vi akó bort vihetett haza fizetségként.64 A város úgy is próbált segíteni az alkalmazottainak, hogy lehetőséget biztosított nekik a városi pince borából való kedvezményes vásárlásra. 1704-ben például az éjjeliőrök, a strázsamester és a tanácsszolgák vehettek így 60 BFL IV.1007.b Borszámadás 1704.; Géra 2009. 74. p. (Jk. 176. sz.) 61 1709-ben az országgyűlésre szánt borok hordóiba 1 latnyi (1,5588 dkg) szerecsendiót is vásároltak. BFL IV.1007.b Borszámadás 1708., Alkamarási számadás 1709.; Bogdán 1991. 624. p. 62 BFL IV.1006.e Főkamarási számadás (1710) 16. köt. 100. p., (1712) 18. köt. 115-118. p., (1714) 20. köt. 116. p„ 121-126. p. 63 BFL IV.1007.b Borszámadás 1715. január 1.-1716. december 31., az eseményről a tudósítást ld. a Wienerisches Diariumban. Hanskarl 1938. 26. p. 64 BFL IV.1006.e Főkamarási számadás (1706-1710) 14. köt. 23-24. p.
