Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
Recenziók
Naplók az óvóhelyről. Budapest civil szemmel 453 Naplók az óvóhelyről. Budapest civil szemmel Szerk. Bank Barbara - Mihályi Balázs - Tóth Gábor Budapest, 2021. Nemzeti Emlékezet Bizottsága. 630 oldal A háborús hétköznapok bemutatása az egyéni tapasztalatok tükrében különösen fontos szempont Magyarország II. világháborús történetében, főként a főváros 1945. december 24. és február 13. közötti, közel 100 napig tartó ostroma esetében. Az I. világháborúval ellentétben a front ekkor elérte a hátországot is, rettenetes pusztításokat okozva. A témáról az elmúlt évtizedekben szép számmal jelentek meg összefoglaló munkák. Ezek jellegzetessége, hogy egyre inkább sikerül elrugaszkodniuk a színtiszta hadtörténeti megközelítéstől, és szűkebb csoportokat vagy helyszíneket vizsgálnak.1 Az ostromot túlélők tollából az elmúlt több mint hét évtizedben rengeteg napló és visszaemlékezés jelent meg. Ma már ezeket jellemzően kritikai kiadásként publikálják. Hingyi László több évtizedes kutatómunkájának posztumusz, három kötetes forráskiadványai rengeteg adatot, interjút, naplót és visszaemlékezést is tartalmaznak.2 Nincs lehetőség az összes eddig megjelent munka felsorolására, azonban a Naplók az óvóhelyről című kötetben ötven tételes lista segít eligazodni az eddig megjelent források között (42—45. p.). Jelen kötet igényes folytatása ennek a sornak, hiszen javarészt eddig nem publikált polgári naplókból közöl válogatást, amit három bevezető tanulmány vezet fel. A kötet szerkesztői Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja, Mihályi Balázs térképész, Budapest ostromának kutatója és Tóth Gábor néprajzkutató. Mihályi Balázs első tanulmánya, amely a Budapest ostroma címet viseli (11- 22. p.), segíti az olvasót abban, hogy kontextualizálni tudja a naplókat, így a hadművelet eseményeit veszi végig, valamint jelentőségét mutatja be. A hadtörténeti áttekintésben többször is hangsúlyozza, hogy katonai szempontból a magyar főváros csupán mellékhadszíntér volt a II. világháborúban - s így erős túlzás második Sztálingrádként aposztrofálni, ahogy a propagandában tették. Magyar vonatkozásban azonban jelentősebb volt a nemzetközi eseményekhez képest, nemcsak hadászatilag, hanem a polgári 1 A Budapest ostromát feldolgozó könyvek a teljesség igénye nélkül, a megjelenés sorrendjében: Gosztonyi Péter. Budapest lángokban 1944^15. Budapest, 1989. Móra Kiadó; Ungváry Krisztián'. Budapest ostroma. Budapest, 1998. Corvina (Első kiadás, 2021-ben már a nyolcadik kiadásnál jár.); Gasparovich László: A rettegés ötven napja. Budapest ostroma és a kitörési kísérlet. Debrecen, 1999. Hájjá Print; Mihályi Balázs\ Dél-Buda ostroma 1944—45. Budapest, 2014. Underground; Mihályi Balázs - Tóth Gábor-Tulok Péter. A Vámegyed ostroma. Buda 1944-45. Budapest, 2018. Budavári Önkormányzat, Litea Könyvesbolt.; Mihályi Balázs: Honvédek és hungaristák a Budapest erődben 1944-1945. Budapest, 2018; Kamen Nevenkin: Budapest erőd. A magyar főváros ostroma 1944-45. 1-2. Ford. Bamaky Péter. Budapest, 2019. Peko; Ungváry Krisztián'. Hősök? A budapesti csata német katonai elitje. Budapest, 2019. Jaffa Kiadó; Mihályi Balázs: Budapest ostroma. A polgári áldozatok. Kápolnásnyék, 2020. Kárpátja Stúdió; Ungváry Krisztián: Utak a senkiföldjén. Kitörés 1945. Budapest, 2021. Jaffa. 2 Hingyi László: Budapest ostroma 1944-45. Források Budapest ostromának történetéből. Budapest, 2018. Etalon Film; Hingyi László: Budapest ostroma 1944-45. II. kötet. Budapest, 2019. Etalon Film; Hingyi László: Budapest ostroma 1944-45. III. kötet. Budapest, 2020. Etalon Film. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. 2021. 453-456. p.
