Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
Műhely
Nagy Ágnes: Ingatlanfejlesztés a lakásreform-mozgalom jegyében... 397 lépcsőházat kapott, ami a gangos megoldásra utal, talán udvari szobák nélkül. A lépcsőházak megduplázása viszont itt is ama higiéniai törekvésből fakadt, hogy minél kevesebb lakásnak legyen megközelítése egy helyről. Ami pedig a Fischer József által tervezett házak közül a két utolsóként felépültet illeti, ezek a keskeny telek szabta korlátok között formálódtak. A telkek kis mérete miatt emeletenként mindössze egyetlen lakást tartalmazó épületek keletkeztek. Az emeletenkénti egy lakást az épület belsejében elhelyezett lépcsőházból lehetett megközelíteni, és azok az 1909 nyarán kipróbált forma szerint loggiás udvari szobát is kaptak. E házakkal lezárva a tömb beépítését, Fischer József két-, három- és négyszobás, cselédszobás lakásokat kínáló lakóházegyüttest hozott létre, amelyben a lakások többsége a háromszobás-cselédszobás kategóriába tartozott.16 Há'! 13. kép. A Reiss Zoltán tervezte sarokház emeleti alaprajza, 1910. BFL XV. 17.d.329 4375. hrsz. 16 A Lenke út 65-67. szám alatti ház esetében nem ismerjük a lakásösszetételt, mert sem az építési tervei, sem pedig az 1941. évi népszámlálási lakásívei nem maradtak fenn.
