Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
360 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében 9. kép. Schütczer Sámuel nyaralója MNL BaML IV.1406.b 26039/1897. két ábrázoló majolikával díszített tettyei présházát bővítse és modernizálja. A tervező az egykori emeletes faverandát köbe építette át, és felső szintjét beüvegezte.44 Ezek az épületek egyre inkább elvesztették korábbi gazdasági funkciójukat, és a pihenést és kikapcsolódást szolgáló nyaralókká alakultak át. Ez a folyamat egy évszázaddal korábban magával az épülettípussal is megtörtént. A villáknak ugyanis ókori megjelenésük óta két változata létezett: a latifundiumok gazdasági központjaként működő, illetve a csak a kikapcsolódást szolgáló típus. Az előbbi a 18. század végére eltűnt, és innentől a villa csak a pihenést szolgálta. A 18. század végén a polgári villa nyugat-európai kialakulásának előfeltétele volt egyrészt a polgárság gazdasági-társadalmi megerősödése, mely lehetővé tette e réteg számára, hogy városi otthona mellett kisebb nyári rezidenciát is építtethessen magának. Másrészt annak a romantikus életérzésnek a megjelenésére volt szükség, mely a természet elvesztésének tapasztalatára a városból való kivonulással válaszolt.45 A Mecsek lankáin emelt épületek tökéletesen megfelel-44 Alpek 1998. 60. p. 45 Ackermann 1990.; Sármány-Parsons 1992. 179. p.
