Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

Pilkhoffer Mónika: Présházból nyaraló. A filoxéra hatása...

361

10. kép. Tichy Aladár villája. Homlokzat MNL BaML lV.1406.b 4638/1916.

tek a korszakra jellemző nyaralási szokásoknak, hiszen a vállalkozó polgár, akit munkája a városhoz kötött, a központtól csak néhány kilométerre fekvő szőlőjébe akár esténként is kikocsikázhatott, hogy meglátogassa ott időző családját.

A gazdasági és a nyaraló funkció szétválása Pauncz Lipót „orvostudor” építkezésén tetten is érhető. 1898 tavaszán a doktor ugyanis előbb egy nyári lakóház, majd később egy présház építésére kért engedélyt. A kétszobás, konyhával, cseléd- és fürdőszobával felszerelt,46 fa oromzatos és oldalsó verandás épület már egyáltalán nem kapcsolódott a szőlőműveléshez. A különálló présház, amelyhez egy kamra és egy istálló is csatlakozott, ugyanakkor nélkülözött mindenféle esztétikai dimenziót.47 Ugyanezt a megoldást láthatjuk Deák János főerdész Árpád utca 75. szám alatti építkezése esetében.48 Ez a tervdokumentáció két további szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt azért, mert a villát egy 6 évvel korábban a vasútállomás közelében kiépült, 18 villából álló telep

46 A mérnöki hivatal nem engedélyezte, hogy a tervrajzon szereplő cselédszobát lakószobaként hasznosítsa, mert túl kicsi volt.

47 MNL BaML IV. 1406.b 6208/1898.

48 MNL BaML IV.1406b 7247/1906.